A nyugdíjcélú előtakarékosság az év minden hónapjában azonosan fontos feladat. Ennek ellenére az év végi időszak általában kitüntetett figyelmet élvez a megtakarítók részéről. Most kiszámoltuk, mennyire okos stratégia az éves befizetések nagy részét az utolsó hónapra időzíteni. Elöljáróban annyit elárulunk, hogy van értelme a plusz energiaráfordításnak, de nem úgy, ahogyan a legtöbben hinnék.
Van egy kis felesleges pénzed?
A nyugdíjcélú megtakarítások népszerűségének egyik fő oka az elérhető állami támogatás. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlát használó befektetők az éves befizetésük 20 százalékának megfelelő SZJA-visszatérítésre jogosultak. A támogatás maximuma megtakarítási formától függően évi 100-150 ezer forint; aki pedig párhuzamosan többféle nyugdíjmegtakarítással rendelkezik, ő együttesen évi 280 ezer forintot kaphat vissza az adójából ezen a jogcímen.
Jó hír, hogy a támogatás nem csak a rendszeres (pl. havi) befizetésekre vonatkozik, hanem minden olyan pénzösszegre, amelyet az adott naptári évben a számlájára utalt a megtakarító. Sokan vannak, akik ebből a megfontolásból az év végéhez közeledve úgynevezett „eseti befizetéseket” teljesítenek, hogy ilyen módon feltornásszák a következő évben visszaigényelhető SZJA mértékét. Kérdés, hogy megéri-e alkalmazni ezt a trükköt, és ha igen, akkor milyen körülmények között.
