Nem számítunk nyugdíjra, pedig nem ártana

A magyarok mintegy 58 százaléka azért nem tesz félre az időskori évekre, mert – az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt – egyáltalán nem számít rá, hogy megéli a nyugdíjas éveket. Pedig könnyen elszámolhatja magát, aki ilyen logika alapján dönt az öngondoskodás szükségességéről.

2017. június 30.

Piac&Profit

A Finn Nyugdíjközpont idei elemzése szerint a következő években valóban nőni fog a nyugdíjkorhatár az OECD országokban, azonban a növekedés mértéke tagállamonként jelentősen eltér. Az előrejelzésük szerint 2050-re Dániában kaphatnak legkésőbb öregségi nyugdíjat a munkaerőpiacot elhagyók, hiszen addigra 72 év körül lesz a nyugdíjkorhatár az országban. A svéd és norvég nyugdíjasok ennél jobban járnak, ők már 61 és 62 évesen elkezdhetik kipihenni a munkával töltött évek fáradalmait.

Magyarországon a jelentés szerint 65-66 év körül lesz a nyugdíjkorhatár a következő évtizedekben, így – a folyamatosan emelkedő, születéskor várható átlagos élettartamot figyelembe véve – jó néhány évre elegendő vagyont kell felhalmozniuk azoknak, akik anyagi biztonságban szeretnék tölteni a nyugdíjas éveiket.

„Tapasztalataink szerint akár 10-15 millió forintos megtakarításra is szüksége lehet annak, aki az aktív években meg szokott életszínvonalon szeretné élni a nyugdíjas éveit. Ez az összeg első hallásra soknak tűnhet, azonban a mai 20-as éveik végén, 30-as éveikben járó munkavállalók folyamatos megtakarításokkal összegyűjthetik a szükséges vagyont. Sokan rájöttek már erre, hiszen az egyéni befizetések összege 28 százalékot emelkedett az idei év első negyedévében tavalyhoz képest. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy még mindig sokan vannak, akik továbbra sem gondolnak előre a hosszú távú érdekeik megvalósítására” – figyelmeztetett Nagy Csaba az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Lassan lemondunk az állami nyugdíjrendszerről

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan.

A 2011 óta félévente elkészített OTP Öngondoskodási Index eredményei alapján az elmúlt hat évben három fő ellenérvet állítottak az aktív keresők az egyéni, nyugdíjcélú öngondoskodással szembe. Ezek jellemzően a túlságosan távoli cél, a vitatott felelősségi körök, – 2016-ban a megkérdezettek 73 százaléka válaszolta, hogy kizárólag az állam feladata biztosítani a lakosság időskori anyagi biztonságát – illetve a nyugdíjas évek eltűnése a folyamatosan emelkedő nyugdíjkorhatár és az ennél alacsonyabb átlagéletkor miatt.

A KSH adatai szerint 2015-ben a születéskor várható élettartam férfiaknál 72, míg a nőknél 78 év volt. Fontos látni, hogy a trendek alapján Magyarországon ez az érték 2050-re szinte biztosan meghaladja mindkét nemnél a 80 évet, hiszen 2005-től vizsgálva tíz év alatt a férfiaknál 3,5 míg a nőknél 1,6 évvel nőtt a születéskor várható átlagos élettartam. Mindezeket figyelembe véve azok járnak legjobban, akik minél fiatalabban elkezdenek készülni és félretenni az időskori kiadásaikra, hiszen havi néhány ezer forintos megtakarítással már felhalmozhatnak az évek során akkora vagyont, ami biztosítja számukra az anyagi biztonságot és a boldog nyugdíjas éveket.

Meddig fogunk élni?

Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagánál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.

Véleményvezér