Lépni kell, ha nem szeretnénk, hogy a gyerekeink tartsanak el minket

Mindenkinek kötelező dologként kéne tekintenie a nyugdíj-előtakarékosságra! – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén. Szerinte az ésszerűség, az erkölcsi törvények és az írott jogszabályok is arra köteleznek mindenkit, hogy előrelátó módon gondoskodjék nyugodt öregkoráról.

Meddig húzza még ilyen lapos pénztárcával Budapest?
Politikai csatározások közepette vagy stabil háttérrel működik majd a főváros?
Online Klasszis Klub élőben Kiss Ambrussal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójától!

2024. október 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a nyugdíj előtt állóknak jelenleg három lehetőségük van. Az „A terv” az állami nyugdíj, ami a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése révén csak egyre idősebb korban jár. A „B terv” az lehet, hogy majd a gyermekeink eltartanak bennünket. A „C terv” pedig az, hogy előrelátó módon cselekszünk és aktív éveink alatt hathatós állami segítséggel (évente 280 ezer forintos adójóváírás) előre pénzt teszünk félre magunknak.

Kép: Pixabay

Jó esetben akár évtizedekig nyugdíjasok leszünk, amire komolyan készülni kell

Fontos tudni, hogy sokáig leszünk nyugdíjasok! – jelentette ki Farkas András. A nők várható élettartama 2016-ban 78,5 év volt. Csakhogy létezik egy másik statisztikai adat is. A tavalyi adatok szerint egy 62 éves nő 20,8 évig volt nyugdíjas, mivel az elhalálozási év 82,8 év volt. A magyar férfiak várható élettartama 71 év volt, az átlagos elhalálozási koruk 78,6 év, így ők átlagosan „csak” 16,6 évig lesznek nyugdíjasok. Ezek a számok a nyugdíjguru szerint folyamatosan nőni fognak, méghozzá a nyugdíjkorhatár emelésénél gyorsabban.

Kár abban reménykedni, hogy a nyugdíjasok állami ellátást kapnak, hiszen a nyugdíjvilágot a demográfiai cunami elsöpri a következő évtizedekben. Farkas András számokkal támasztja alá véleményét: 2016-ban a magyar népesség 18,28 százaléka volt nyugdíjas. 2041-re viszont már 28 százalék, 2060-ra 33 százalék lesz az időskorúak aránya. Az ő ellátásukra nem kevés pénzre van szükség, hiszen az egészségügyi kiadások kétharmadát most is a 65 év felettiekre fordítja az ország.

Még el tudják tartani az aktív dolgozók a nyugdíjasokat, de ez nem lesz mindig így

A terheket az aktívan dolgozók viselik. Belőlük viszont pár évtized múlva nem lesz elegendő. A népesség ugyanis 2041-re a jelenlegi 9,8 millióról 8,5 millió főre fogyatkozik. Ráadásul akkorra mennek nyugdíjba azok a vállalkozók, akik ma a minimálbér után adóznak. Ők 30-50 ezer forint nyugdíjra számíthatnak havonta. Elvileg. Merthogy nagyjából egymillió járulékfizető magyar már most is hiányzik a rendszerből. Így aztán 2030-ra Farkas András szerint már csak 9 havi nyugdíjnak megfelelő összeget termelnek meg az aktívan dolgozók.

A népességöregedés új piaci réseket generál
A jelenlegi komoly makrogazdasági és politikai bizonytalanság idején a demográfia üdítő kivételnek számít a maga kiszámíthatóságával. A makrogazdasági ciklusoktól és a befektetői hangulattól eltérően az életkor, a jövedelemszint, a foglalkoztatottság és az iskolázottság szintje meglehetősen nagy bizonyossággal előre jelezhető. Szépség, automatizálás, IT és pénzügy – számos szektor profitál eltérő régiók és piacok demográfiai trendjeiből.
Ha csökken a járulékfizetők száma és a járulék mértéke, ellenben nő a nyugdíjasok száma, akkor az óhatatlanul a nyugdíj csökkenésével fog járni. A nettó helyettesítési ráta (az első nyugdíj összegének és az utolsó nettó fizetésnek az arányát jelző szám) jelenleg 66 százalékos. Azaz, ha valakinek az utolsó fizetése nettó 100 ezer forint volt, akkor az első nyugdíja 66 ezer forintos lesz. Ez a mutató 2041-re 30 százalékra zuhan.

A fentiek miatt egyértelmű, hogy az állam nem tudja ellátni a magyar nyugdíjasokat, így aki nem előtakarékoskodik, a gyerekeinek kell majd eltartani - figyelmeztet a nyugdíjszakértő. A szülők, nagyszülők eltartására ráadásul a leszármazottak az alkotmány és a Polgári Törvénykönyv értelmében kötelezhetőek. Az eltartás, a gondozás, az ápolás költségeit peres úton a járási hivatal, a kórház vagy az idősotthon akár a szülő, nagyszülő beleegyezése nélkül is behajthatja a leszármazottakon akár külföldön élnek, akár itthon. Ilyen jogcímen a kötelezett jövedelmének akár a felét is elvonhatják. De melyik szülő, vagy nagyszülő az, aki ilyen terhet rakna az unokákat nevelő gyermekeire?

Hát ezért kötelező nyugdíjbiztosítással, Nyugdíj Előtakarékossági Számlával, vagy önkéntes nyugdíjpénztárral pénzt félretenni nyugodt öregkorunkra! – zárta előadását a nyugdíjguru, Farkas András.

Véleményvezér

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire 

A magyarok több mint háromnegyede nem bízik az egészségügyben.
Dupla annyi különadót fizetett a Lidl az államnak, mint amennyi nyeresége lett

Dupla annyi különadót fizetett a Lidl az államnak, mint amennyi nyeresége lett 

Mohó volt az állam, ami elég gyakori probléma manapság.
Elkészült a világ első olyan robotja, amely már beszél és reagál, természetesen Tesla - video

Elkészült a világ első olyan robotja, amely már beszél és reagál, természetesen Tesla - video 

8 millió forint lesz az ára az új szuper robotnak.
Titkos viszonyra derült fény Donald Trump és Putyin között

Titkos viszonyra derült fény Donald Trump és Putyin között 

Újabb botránykönyv érkezik a piacra.
Hatalmas bakot lőtt Orbán Viktor

Hatalmas bakot lőtt Orbán Viktor 

Lesz-e bocsánatkérés egy ilyen fajsúlyos tárgyi tévedés után?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo