Folyik a vizsgálat
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) közben vizsgálja a magánnyugdíjpénztárak működését, a működési költségek felhasználását, valamint a vagyonkezelést. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy több büntető feljelentés várható hűtlen kezelés miatt, amint véglegesíti a Kehi a jelentését. Selmeczi szerint az is látszik, hogy több milliárd forintra tehető az elmaradt haszon. Borza Gábor a vizsgálattal kapcsolatban közölte: a pénztárak a hivataltól semmilyen előzetes tájékoztatást a jelentésről nem kaptak, csak a sajtóból értesültek róla, így egyelőre érdemben nem tudnak reagálni az abban foglaltakra. Álláspontja szerint a vizsgált szervezetek jogosultak a vizsgálat eredményének megismerésére, így amennyiben a hivatal jelentését kézhez kapják, arra érdemben válaszolnak, és a válaszokat megosztják a nyilvánossággal is.
A Stabilitás számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos - havi 14 ezer forintos - önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, hogy mennyien döntenek a maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett. Így az önkéntes tagdíj mértékét minden pénztár egyedileg határozza majd meg annak függvényében, hogy hány tagja marad, és mekkora költségekkel tudja a saját adminisztrációját üzemeltetni. Az elnök rámutatott: előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek így nem vállalják a működést és megszűnnek, vagy más pénztárral fuzionálnak.
Drága, de megéri
Az elnök szerint a tagok akár jól is járhatnak az önként vállalt befizetéssel. A havi 14 ezer forintból 13874 forint az eddig felhalmozott egyéni nyugdíjcélú megtakarítást gyarapítja tovább: megmarad tehát a korábban gyűjtött vagyon, ami gyarapszik a befizetésekkel és a hozamokkal.
– A jelenlegi költségstruktúra a pénztártagok számára nagyon alacsony költség melletti vagyonkezelést tesz elérhetővé, ami jelenleg a legolcsóbb a magyar megtakarítási formák között, de a világban máshol sem nagyon találni ennél kedvezőbb ajánlatot. Így azok számára, akik önszántukból, az öngondoskodás mellett hitet téve pénztártagok maradtak, most az a leginkább racionális döntés, hogy maradjanak és élvezzék a hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit – mondta Borza Gábor és hozzátette: az új feltételek alapján azoknak is érdemes lehet megfontolniuk a visszatérést a magánrendszerbe, akik korábban jogfenntartó nyilatkozatot tettek, és visszaléptek az állami rendszerbe. Ennek lehetőségét vizsgálják a szövetség jogi szakértői.
Az új nyugdíjrendszer várat magára
Amennyiben a nyugdíjpénztárakban maradók az állami büdzsébe fizetett járulékokon túl további anyagi áldozatokra is képesek, elvileg életben tarthatják a magánnyugdíjpénztárakat, vagy legalább néhány kasszát. Ez azonban azt is jelenti, hogy az önkéntes ág és a magánnyugdíjpénztári megtakarítás között valójában nem lesz különbség, vagyis nem sok értelme lesz két külön nyugdíjcélú számlát fenntartani. Ráadásul a hatályos adótörvények szerint az önkéntes pénztárakba fizetett megtakarítás után adókedvezmény jár: 2012-ben is változatlanul a saját befizetés 20 százaléka igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból jövedelemhatár nélkül. Az adókedvezmény plafonösszege 100 ezer forint, amelyet az adóhatóság a befizető nyugdíjpénztári számlájára utal.
Kérdés, hogy ha kvázi önkéntessé válik a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetés, azután jár-e majd adókedvezmény. A befizetések szükséges összegét befolyásolja az is, ha a kormányzat változtat a kasszákra vonatkozó előírásokon, vagy ha az egyes pénztárak az összeolvadás mellett döntenek és ezért költséghatékonyabban tudnak a jövőben működni. Válaszra vár az is, hogy az amúgy alacsony megtakarítási kedv mellett mekkora összeget lesznek hajlandóak/képesek a pénztártagok pluszban nyugdíjcélra félretenni.
Nem tisztázottak ma még a magánnyugdíjpénztári tagoknak újból felkínált visszalépési lehetőség feltételei sem. A részletszabályokat elvileg január-február folyamán dolgozza ki a kormány, a ma ismert információk szerint viszont a döntésre március 31-ig van lehetőségük a pénztártagoknak. Az egyik pénztár tájékoztatása szerint a visszalépők ezúttal is felvehetik a reálhozamot; a hozamszámításra ebben az esetben is május végén kerül majd sor.
Az öngondoskodás szempontjából megfontolt döntéshez azonban jó lenne ismerni a kormány nyugdíjreformra vonatkozó elképzeléseit is. Selmeczi Gabriella csütörtökön a budapesti sajtótájékoztatón újságírók kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a teljes nyugdíjreformra vonatkozóan a kormánynak és a parlamentnek optimálisan ez év közepéig kell törvényeket alkotnia. A kormány a Nyugdíjkerekasztal szakmai anyagait és a tavaly lefolytatott nemzeti konzultáció eredményeit is figyelembe veszi majd, írja az MTI a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottra hivatkozva.
