A lakosság meglepően jól érzi a jövő kihívásait. Az Aegon Befektetési Alapkezelő 13 ezer fő megkérdezésével készült, lakossági megtakarításokkal kapcsolatos online kutatásában a válaszadóknak mindössze 10 százaléka értett egyet azzal, hogy „az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszer 30 év múlva is képes lesz ellátni a feladatát”, 90 százalék tehát az öngondoskodásban látja a jövőt. (Ennek ellenére 2013-ban több tízezer önkéntes nyugdíjpénztéri tag pénztártag szüntette meg tagságát.)
Az összeomlás felé
A jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távon tényleg nem fenntartható komolyabb átalakítás nélkül az alacsony gyermekszám és a növekvő átlagéletkor miatt. Egy átlagos család ma Magyarországon 1,3 gyereket vállal, miközben családonként 2,2 gyereknek kellene születnie csak ahhoz, hogy a rendszer életképes maradjon. Mivel a jelen nyugdíjasainak járulékait a jelen dolgozói fizetik be, utóbbiak számára egyre nagyobb terhet jelent a nyugdíjasok eltartása. A problémát tetézi a folyamatosan növekvő életkor.
A KSH adatai szerint 2012-ben a várható életkor születéskor nők esetében 78,4, férfiak esetében pedig 71,5 év volt, ami két évvel több, mint 2001-ben. Eszerint az utóbbi bő egy évtizedben évente két hónappal nőtt a várható életkor. Vagyis változatlan, 65 éves kornál meghúzott nyugdíjkorhatárt feltételezve egy férfi átlagosan 6,5, míg egy nő 13,4 évig él nyugdíjból, amit a nyugdíjas korosztályhoz képest egyre fogyó aktív népességnek kellene finanszíroznia. Ilyen körülmények között belátható, hogy a mai aktív korosztály számára a tudatos öngondoskodás az egyetlen kiút a tisztes öregkor biztosítására, az állami nyugdíj mértéke ugyanis minden valószínűség szerint egyre csökken majd. (Ezen csak a gazdaság látványos bővülése, illetve a nyugdíjkorhatár kitolása tudna változtatni.)
Nehéz, ha nincs miből
A társadalom vagyonfelhalmozódása egyébként felgyorsult az utóbbi évtizedben, 2000 óta világszerte átlagosan 4 százalékkal nőtt a háztartások vagyona, míg a feltörekvő piacokon 15 százalékkal, ami azt jelenti, hogy a GDP-növekedést meghaladta a háztartások vagyonának emelkedése – mondta el dr. Dietz Miklós, a McKinsey partnere a Portfolio.hu Öngondoskodás Konferenciáján. A megtakarítási piac amúgy nagyon speciális helyzetű, mivel viszonylag rugalmatlanul reagál a gazdasági sokkokra, vagyis nem korrelál a krízisekkel, és az új évezredben bekövetkezett két válság sem tudta megtörni a kedvező tendenciákat.
Hol? 82% csak minimális vagy alacsony kockázatot vállal 38% otthon tartja a megtakarításait
Mennyit? Havonta kevesebb mint 10 ezer forintot takarít meg 42% Havonta 75 ezer forintnál is többet spórol 1% Képtelen félretenni 9%
Átlagos havi megtakarítás 2013: 14 769 forint 2012: 14 411 forint 2011: 14 705 forint
Magyarország sajnos az öngondoskodás szempontjából nincs egyszerű helyzetben, hiszen a magyar háztartások felhalmozott likvid vagyona kevesebb, mint az egyéves jövedelme (91 százaléka). Ez rosszabb mutató, mint amivel India vagy Nigéria bír. Egy, az Erste Group által készített nemzetközi felmérés szerint a magyarok 2013-ban havonta átlagosan 2,5 százalékkal többet tudnak félretenni, mint 2012-ben. 2011-hez képest már kevésbé kedvező a kép, mindössze 0,4 százalék a bővülés. Ez lényegében stagnálást jelent, az inflációt figyelembe véve pedig ennél is gyengébb az eredmény.
Egyedülálló lehetőség
Az OTP Öngondoskodási Index összeállítása során kevesebben számoltak be arról, hogy rendelkeznének az öngondoskodási formák valamelyikével, mint tavasszal, ám pozitív tényező, hogy a lakosság körében az öngondoskodási szemlélet erősödött – mondta Kovács Antal, az OTP Bank Retail Divíziójának vezérigazgató-helyettese szintén a konferencián.
A pénzügyi kultúra fejlesztése azonban rendkívül fontos, a magyarok ugyanis rendkívül bizalmatlanok a pénzügyi termékekkel szemben. Honfitársainknak alacsony a kockázatvállalási hajlandósága, és figyelmeztető jel az is, hogy sokan otthon tartják a megtakarításaikat. Kovács Antal szerint itt van a legnagyobb felelőssége a pénzügyi szektornak: az alacsonyabb havi megtakarítási összegeknél is meg kell szólítani az ügyfeleket, akár havi ötezer forintért is le kell hajolni szektorszinten. További lökést adhatna az iparágnak, ha sikerülne elhitetni az emberekkel, hogy bármi jobb, mint a matracba rejteni a pénzt.
Sajnos azonban szektorszinten a szakértők sem számítanak változásokra, vagyis a magyarok többsége továbbra is a rövidebb távú megtakarítási formákat részesíti előnyben. Bár a tartós befektetési számla (ami adótervezési szempontból is vonzó lehetőség) iránti érdeklődés az eho-mentesség miatt július 31-éig felfutott, a közeljövőt tekintve az utóbbi egy évben fennálló tendencia maradhat, vagyis a betétek visszaesése mellett egyre inkább az értékpapírok irányába mozdulhat el a lakosság. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese a konferencián elmondta: az állampapírok többek között az árazásuk miatt lehetnek a jövőben is népszerűek, és mert megfelelő jutalék mellett tudnak a bankok az ügyfeleiknek alternatívát nyújtani. Az ÁKK is érzi azonban, hogy nyitni kell a hosszabb futamidejű megtakarítások irányába, ezért indítják el a valódi babakötvényt. Ezenfelül a bankok hálózatába is be akarnak illeszteni egy 3–5 éves terméket, sőt az értékesítési hálózatot is ki akarják bővíteni.
