A középtávú befektetések ösztönzésére 2010-ben vezették be a TBSZ-t, amely a legalább 3 évre félretett összegek hozamára (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) vonatkozóan adókedvezményt, az 5 éves távra elhelyezett megtakarításokra adómentességet ad. A lehetőség gyorsan népszerűvé vált a lakosság körében, s szinte minden pénzügyi szolgáltatónál (a nagybankoktól a legkisebb takarékpénztárakon keresztül a brókercégekig) lehet TBSZ-t nyitni. Sokan azonban még ma is megfeledkeznek arról, hogy a tartós számlákra elhelyezett pénz az adókedvezmény elvesztése nélkül nem vihető át más pénzintézethez. Nem tekintik át megfelelően annak a pénzintézetnek a kínálatát, ahol számlát nyitnak, aminek következménye számos esetben az, hogy a nem optimális megtakarítási döntéssel lényegesen nagyobbat buknak, mint amennyit az adón megtakarítanak. Számlanyitás előtt érdemes tehát alaposan tájékozódni.
Tartós befektetési szerződés köthető betéti típusú termékekre és befektetésekre. Előbbire értelemszerűen a különböző időtávra szóló betétek, utóbbira befektetési jegyek, kötvények, részvények, egyéb tőkepiaci konstrukciók helyezhetők. (Jó hír, hogy 2012-től ezek már nem csupán forintban, hanem egyéb devizában jegyzett termékek is lehetnek.)
A legtöbb nagybank kínálatában befektetési és megtakarítási TBSZ is megtalálható, a kisebb bankoknál, takarékszövetkezeteknél jellemzően csak betéti, brókercégeknél általában befektetési tartós számla nyitható.
Befektetésre hangolva
A befektetési TBSZ-t illetően annyit érdemes kiemelni, hogy ilyet mindenképpen ott kedvező nyitni, ahol a szolgáltató rendelkezik megfelelően széles kínálattal azokból a termékekből, amelyeket a megtakarító ismer, kedvel, átlátja kockázatait.
A legtöbb nagy pénzintézetnél számottevő kínálat van kötvényekből, ott ahol a csoportban alapkezelő is működik értelemszerűen befektetési jegyből is. A befektetési TBSZ-eken felgyűlt megtakarítások döntő hányadát e két termékbe fektetik. Ott, ahol részvénykereskedelemre, esetlegesen árupiaci-, devizaügyletekre is van lehetőség, az is lebonyolítható a TBSZ-ről, az ezen elért árfolyamnyereség nem adózik, sőt a részvény után járó osztalékból se vonják le az adót. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a befektetés hozama sem vehető fel a számla megszüntetése nélkül. A hozam is TBSZ-re érkezik, s csak az adókedvezményes időszak (3, illetve 5 év) lejárta után vehető fel a számláról.
A befektetési TBSZ-eknél viszonylag nagy súllyal kifejezetten a tartós számla sajátosságaihoz igazított (általában 3 éves futamidőre optimalizált) termékekben tartják a pénzt a megtakarítók. A megtakarítási számláknál ez kevéssé jellemző, de a betéti kínálatban is megtalálhatók az adókedvezményes időszakhoz igazított egyedi termékek.
TBSZ-re szabva
Kifejezetten TBSZ-re szabott - az adókedvezményes periódusokhoz azaz a 3, illetve 5 éves lejárhoz illeszkedő - termék például az OTP 3+ és 5+ módozata, amely lejárata a számla nyitásától az adókedvezményes (3 év), illetve adómentes (5 év) időszak végéig tart figyelembe véve, hogy a nyitás éve a gyűjtő év, és az adómentes időszak, csak ezt követően kezdődik. A betét konkrét futamideje tehát itt attól függ, hogy mikor helyezi el valaki a megtakarítást: ha március elején, akkor 3, illetve 5 év plusz 10 hónap, ha december első napján akkor 3, illetve 5 év plusz 1 hónap.
A futamidő végén történik például a kamat jóváírása az Erste Bank egyes termékeinél, illetve az MKB Banknál. Más esetekben hónap végén (K&H Bank és FHB) vagy negyedév végén (Banco Popolare, Raiffeisen), vagy év végén (Budapest Bank és MagNet Bank) írják jóvá az adott időszakra járó kamatot.
Ezek az eltérések jelentős különbözőségeket eredményezhetnek a megtakarítással elérhető hozamokban: egy havonta felszámított alacsonyabb kamat összességében akár többet is hozhat, mint a futamidő végén elszámolt magasabb érték, hiszen az a tőkével együtt a következő periódusban már hozamot termel (vagyis kamatos kamattal kamatozhat tovább).
Másik oldalról azzal is érdemes számolni, hogy ezek a termékek a legtöbb esetben lejárat előtt nem vagy csak egész minimális (0,1-0,2%) kamatot fizetnek, bár vannak kivételek. Ezek utóbbiak között Gergely Péter az AXA TisztaHaszon Tartós Lekötési Számláját említette, amelynél 1 éven túli betétfeltörésnél a 3 százalék báziskamatot jár (1 éven belüli feltörés esetén nincs kamat). Hasonló ehhez a Gránit Bank Tartós lekötött betéte, ami a jegybanki alapkamatot használja báziskamatként és éven túli feltöréskor a jegybanki alapkamat -2 százalékot, de maximum 4 százalék kamatot fizet. (Idő előtti feltörés esetén az adókedvezményt értelemszerűen elveszíti a megtakarító, tehát a kamatból - ha van - 16 százalékot levonnak kifizetéskor.)
A tartós számlákra ugyanakkor a legtöbb pénzintézetnél 3, illetve 5 évnél rövidebb futamidejű betétet is el lehet helyezni. Vannak továbbá olyan tartós befektetési számlán leköthető változó kamatozású betétek is, amelyekkel a piaci mozgások a hosszabb idő alatt is követhetők. Ezek egyik részénél a báziskamat jegybanki (MNB) alapkamat (Sopron Bank, Raiffeisen, MagNet, FHB), más esetekben a 3 havi BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb) értékéhez történik az árazás (Banco Popolare, Volksbank).
Bár a legtöbb pénzintézet a TBSZ-re nem számít fel számlavezetési díjat, előfordulnak kivételek is. Ezek közül Gergely Péter a Banco Popolaret (Tartós Befektetési Számla: 100 Ft/hó), a Budapest Bankot (Tartós Befektetési Betétszámla:167 Ft/hó), az MKB Bankot (Trezor Tartós Megtakarítási Számla: 320 Ft/hó), az OTP Bankot (Tartós Befektetési Betétszámla: 108 Ft/hó) és a Raiffeisen Bankot (Tartós Befektetési Betétszámla: 199 Ft/hó) említette ki.
Esetlegesen növelheti továbbá a megtakarítással összefüggő költségeket az is, hogy néhány banknál nem elég csak a TBSZ nyitása a megtakarítás elhelyezéséhez. Az Erste és az FHB például egy második bankszámla nyitását is előírja a TBSZ mellett ahhoz, hogy a TBSZ-en elhelyezhető legyen a pénz. E két banknál a betétlekötéshez használható legolcsóbb bankszámla az Ersténél a Szimpla (248 Ft/hó), az FHB-nál pedig az Alap bankszámla (310 Ft/hó).