1. Szuperbruttó nélkül
Bár a munkabérek esetén egy ideje nem hallottunk erről a fogalomról, a béren kívüli juttatásoknál továbbra is létezik egy összetett számítási mód. A juttatásokra fizetendő 16% személyi jövedelemadó alapja nem a juttatás értéke, hanem ennek 1,19-szerese. Így például 10.000 forint Széchenyi Pihenő Kártya feltöltés esetén nem 1.600 Ft személyi jövedelemadót fizet a munkáltató, hanem 1.904 forintot. Hasonlóan a szorzóval korrigált alapra kell a juttatások 14% vagy 27% EHO-ját is meghatározni és megfizetni. Az adózási szabályok ilyen irányú egyszerűsítése könnyebb, érthetőbb környezetet teremtene a munkáltatók számára.
2. Erzsébet-utalvány havi kerete
Már tavaly is népszerű változtatás volt az Erzsébet-utalvány havi kedvezményes keretének növekedése 5.000 forintról 8.000 forintra. Az idei évben is többen jelezték, hogy örülnének annak, ha magasabb értékben adna kedvezményt az adótörvény az Erzsébet-utalványhoz. Egy pl. havi 10.000 forintos kedvezményes keret már-már fedezhet egy családi bevásárlást.
3. Széchenyi Pihenő Kártya felhasználás
Nagy örömmel fogadták a felhasználók, hogy folyamatosan bővül a SZÉP Kártya felhasználási köre. Az uszoda-, fürdőbelépők, a sportolási lehetőségek mind-mind fizethetők már ezzel az elektronikus fizetőeszközzel viszont a pihenéshez, nyaraláshoz kapcsolódó utazások azonban még problémát okozhatnak. Míg a hajójegyet már fizethetjük, addig a busz és vonatjegy térítésére bizony nincs lehetőség a SZÉP Kártyánkról. A pihenés, üdülés helyszínének megközelítésében sokat segítene, ha ezek az utazási lehetőségek is fizethetők lennének a SZÉP Kártya használatával.
Jelenleg ha egy munkáltató egy adott hónapra biztosít - bármilyen kis összegben - pénztári tagdíj hozzájárulást (önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba stb.) a dolgozónak, egy másik munkáltatója egyáltalán nem adhat már ilyet kedvező adózással. – ismerteti az aktuális szabályokat Fata László cafeteria szakértő. Pedig ezekhez a juttatásokhoz az szja. törvény elég magas havi korlátokat rendel. (havonta a minimálbér 30 illetve 50 százalékáig adható pénztári hozzájárulás kedvező adózással). Ezt jobban ki lehetne használni, az öngondoskodást jobban lehetne erősíteni, ha az egyes munkáltatók nem zárnák ki egymást a kedvező adózásból, hanem lehetőség szerint többen is adhatnának ilyet kedvezményesen úgy, hogy az összeszámolt keret ne lépje túl a törvényben leírt havi határösszegeket.
5. Lakáscélú támogatás
Jelenleg a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhatna a munkáltató lakáscélú felhasználásra munkavállalóinak adómentes juttatást. Ehhez azonban rengeteg részletszabálynak kell megfelelni. Ráadásul ezt a megfelelést dokumentumokkal is kell tudni igazolni. Legtöbbször az adminisztráció mértéke, az ehhez kapcsolódó bizonytalanság miatt aztán nem is vállalják ezt a felek, így nem valósul meg ez a juttatás. A szabályozás egyszerűsítése komoly erőforrásokat mozdíthatna meg az építőipar irányába. A fenti módosítások felélénkíthetik a béren kívüli juttatások alkalmazását, így akár magasabb bevételt hozva az államháztartásnak.
