öngondoskodás cikkek
Nyugdíjasként is lehet vastag a buksza
Érdemes jobban odafigyelni az öngondoskodásra, ha megtakarításainkat befektetnénk, hogy időskorunkban kényelmesen élhessünk. A nyugdíj-előtakarékossági számla ideális megoldás – ha okosan használjuk. Ehhez adunk most öt tanácsot.
Nyugdíjra tenné félre a cafeteriát a magyar
A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalékos - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége januári kutatásából. A felmérés szerint a munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba vagy növelné a pénztári befizetéseit, ha a munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát. A magyar munkavállalók több mint fele pedig a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékra történő csökkentéséből származó bérnövekedést önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre fordítaná.
Cafeteria: még a legdrágább is olcsó
Az egyre élesebb piaci versenyben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ami ráadásul költséghatékony eszköz. A 21. századi társadalmak és gazdaság új súlypontjaihoz – amelyben előtérbe kerül az egészség, az oktatás, az öngondoskodás – a munkáltatóknak is igazodniuk kell, többek között, egy modern juttatási rendszer kialakításával, amely a köztük és a munkavállalók közötti partneri együttműködést is erősíti.
Baj lesz a nyugdíjjal, mégsem teszünk félre
A magyarok többsége szerint már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, 41 százalék úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig a nyugdíja semmire sem lesz elég. Mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van – állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként, a válaszadók többsége pedig azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett is dolgozik majd.
Nyugdíjban a nők vezetnek
Egyre népszerűbbek a közel két éve bevezetett nyugdíjbiztosítási konstrukciók. A rendszeres befizetéssel működő nyugdíjbiztosítások esetében többségben vannak a nők, az átlagéletkor 39 év, és havonta 13,3 ezer forintot tesznek félre. A K&H biztosítója arra számít, hogy az öngondoskodásra megfelelő alternatívát kínáló nyugdíjbiztosítási piac a jövőben is tartós növekedést mutathat.
Hosszú időre terveznek a megtakarítók
A Magyar Nemzeti Bank folyamatos kamatcsökkentésére a lakossági befektetők is válaszoltak. Egyrészt elmozdultak a magasabb hozamlehetőséget kínáló befektetések irányába, másrészt egyre hosszabb időtávban gondolkodnak, ami szintén jó hatással van a hozamlehetőségre. Ma már a megtakarítók alig több mint 10 százaléka tervez egy évnél rövidebb időtávra - derül ki a K&H befektetői felmérésből.
Sokan nincsenek tisztában a nyugdíj-adókedvezménnyel
Bár közel két éve jelentős adójóváírás érhető el a nyugdíjbiztosításokhoz, az ötven évnél fiatalabbak 40 százaléka még nem is hallott a lehetőségről. Miközben a lakosság kétharmada fontosnak tartja a tudatos előtakarékoskodást az időskorra, a magyarok 60 százalékának semmilyen megtakarítása sincs nyugdíjcélú konstrukciókban.
Több nyugdíjat akar a magyar, mint amennyit kaphat
A hazai lakosság a saját, nyugdíj előtti havi keresetének 83 százalékával lenne maradéktalanul elégedett nyugdíjjáradékként. Igaz a várakozás ennél pesszimistább: a legtöbben a jövedelmük 64 százalékára számítanak időskorukban. – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből.
72 éves nyugdíjkorhatár vár a fiatalokra?
Egyre negatívabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit: az UNION Biztosító által két éve feltett, majd idén megismételt kérdésekre adott válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak a megkérdezettek. A többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol, a 25 év alattiak átlagosan 72 évvel kalkulálnak. Azok, akik nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak nyugdíjcélú megtakarításra.
Nyugdíjasként is dolgozni akar a magyar – de nem fog
A hazai aktív korú lakosság 64 százaléka véli úgy, hogy a nyugdíjba vonulása után is dolgozni fog valamilyen módon – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből, azonban a gazdasági adatok és a tapasztalatok egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy nem valós alternatíva az időskori munka.
Még mindig a nyugdíjcsodában bízunk
A hazai lakosság kétharmada nem tervez félre tenni a nyugdíjas éveire, pedig 85 százalékának fontos lenne az anyagi gondoktól mentes időskor – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből.
Nyugdíj? Magad uram, ha szolgád nincsen!
Ahelyett, hogy a nyugdíjrendszerünk fenntarthatóságán elmélkednénk, hasznosabb, ha azon gondolkodunk, miből fogunk megélni öregkorunkban. A kérdés mindenkit érint: cégvezetőt, cégtulajdonost és munkavállalót egyaránt.
Ennyivel lesz kevesebb a nyugdíjunk
A jelenlegi 132 ezer forintos induló átlagnyugdíj az utolsó fizetés 83 százaléka, 2050-re ez az arány, a helyettesítési ráta 65 százalékra, míg az átlagnyugdíj jelenértéken számolva 104 ezer forintra csökken, mivel egy keresőre egyre több nyugdíjas jut a jövőben - mondta Sztanó Imre, az NN Biztosító értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatója.
Ha gyorsan lépnek, sokat takaríthatnak meg a TBSZ tulajdonosok
A Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) erős felfutása várható az év végén. Ennek oka, hogy év végén járnak le az első, öt éves futamidejű TBSZ-ek. Ha a számlán eddig felhalmozott összeget továbbra is ebben a megtakarítási formában kívánjuk kezelni, érdemes még idén megnyitni az új TBSZ értékpapírszámlát, és kérni az átvezetést – javasolják a CIB Bank szakértői.
Még mindig sok pénz van a párnacihában
Az elmúlt egy évben az alacsony inflációnak és a reálbér növekedésnek köszönhetően nőttek a magyar háztartások megtakarításai, de még mindig sok készpénzt tartanak a magyarok - közölte a Takarékbank.
Nyugdíjasként fityiszt mutatnánk a hintaszéknek
A magyarok nem a jól megérdemelt, gondtalan pihenés időszakaként tekintenek nyugdíjas éveikre: sok unokát, aktív életet szeretnének. Az emberek 27 százaléka gondolja úgy, hogy majdani unokái közül biztosan lesz olyan, aki külföldön fog élni. Tizedük az ejtőernyős ugrást is szeretné kipróbálni.
Hatvan évesen is el kell majd tartani a gyerekeket
A 2011 után született gyerekek harmada – az Európai Bizottság tanulmánya szerint – valószínűleg megéli a 100. életévét. Az elkövetkező évtizedekben a fiatalok kisebbségbe szorulnak az idősebb generációval szemben, akik viszont még akár 60 éves koruk felett is gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről. Erre minden bizonnyal csak pénzügyeik előrelátó megtervezésével válhatnak képessé.
Csak tévelyeg a pénzügyi dzsungelben a magyar
Kevesen érzik magukat jól tájékozottnak, ha pénzügyekről van szó. Ebből is következhet, hogy a többség kerüli a kockázatosabb befektetési formákat – derült ki a CIB Bank és a GfK közös kutatásából. A befektetési alapokkal kapcsolatban mindössze 9 százalék vallotta magát jól tájékozottnak, és közel ugyanennyien vannak, akik rendelkeznek ilyen típusú megtakarítással.
Nagyon féltjük a nyugdíjunkat – és van is rá okunk
A nyugdíjcélú megtakarítások elértéktelenedése és a meglévő nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos állami beavatkozásokkal szemben markáns aggodalom mutatkozik – derül ki a magyarok biztonságérzetét vizsgáló átfogó felmérésből. A K&H biztosító felmérése szerint a saját anyagi helyzetét csak 17 százalék tartja nagymértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak, hosszú távon pedig még rosszabb a helyzet: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud élni az állami nyugdíjából a jövőben.
Cafeteriával lehet hatástalanítani a nyugdíjbombát?
A magyar lakosság 83 százalékának fontos az időskori anyagi biztonság, ugyanakkor a jelenlegi társadalmi trendek szerint évtizedeken belül megkétszereződhet a 65 éven felüliek aránya a társadalomban. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár szerint a munkáltatók hatástalaníthatják a „nyugdíjbombát” a cafeteriajuttatásokkal, amelyek jövőre olcsóbbak is lehetnek.
Rajtunk múlik, mennyi lesz a nyugdíjunk
Ötven év múlva fele annyi aktív korú jut majd egy nyugdíjasra Magyarországon, a nyugdíj megtakarítások szintje mégis elmarad az európai átlagtól. Az elöregedés komoly kihívást jelent az állami nyugdíjrendszerek számára: az öngondoskodás kínál kiutat a helyzetből, ám ezek tudatos pénzügyi döntéseket követelnek meg az emberektől – hangzott el a World Pension Summit 2015 rendezvényen.
Ha pénzről van szó, óvatos duhaj a magyar
A váratlan kiadásokra tesznek félre elsősorban a magyarok, de sokan spórolnak a nyugdíjas évekre is - derül ki a CIB Bank és a GfK közös, megtakarítási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából . A felmérés szerint, ha megtakarításról van szó, a többségnek a befektetett tőke biztonsága a legfontosabb szempont, melynek érdekében a magasabb hozam lehetőségéről is hajlandóak lemondani. Továbbra is sokan tartják megtakarított pénzüket folyószámlán és bankbetétben, pedig a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben érdemes lehet más eszközöket, például befektetési alapokat is kipróbálni.
Nem spórol a magyarok kétharmada
Csupán a gazdaságilag aktív népesség 32 százaléka tesz félre nyugdíjas éveire, és közülük is csak 18 százalék rendszeresen. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a leggyakoribb megtakarítási forma, ám a tényleges és a vágyott megtakarítási összegek között nagy a szakadék - derül ki a Pénztárszövetség az NRC Marketingkutató segítségével készített kutatásából.
Csak a mi nyugdíjunkra nem lesz pénz?
A lakosság közel háromnegyede bizonytalan a jövőjével kapcsolatban, hiszen maximum 3 évre látja előre élete alakulását. A Groupama és a GFK által készített kutatás eredményei alapján az is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell.
Kétezer milliárdot tettünk félre nyugdíjra
Nyugdíjcélra 2 millió szerződést kötöttek a magyar ügyfelek, és több mint 2 ezer milliárd forint a megtakarításuk. Ebben szerepelnek a nyugdíjbiztosítások mellett az életbiztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlák is.
Tudjuk, hogy takarékoskodnunk kellene, de nem tesszük
Kevés Magyarországon az előtakarékoskodó, pedig 10-ből 9 munkavállaló ismeri a pénztárakat és a kasszákat, és kiemelkedőn jó és olcsó megtakarítási formának tartja ezeket – derül ki a Pénztárszövetség kutatásának előzetes adataiból.
Nem vállalhatunk több kockázatot
Pár éven belül eltűnhetnek, vagy gyökeresen átalakulhatnak a ma még meghatározó élet- és vagyonbiztosítási konstrukciók a globális felmelegedés, a technológiai fejlődés vagy a fogyasztói szokások változásának a hatására.
Így nem leszünk az éhező nyugdíjasok országa
Az ázsiai tőzsdék zuhanása viszonylag gyorsan megállt, de az európai tőzsdék sokkal lassabban heverik ki a negatív hatást. Jóllehet az újabb világgazdasági válságtól való félelem elillant, az augusztus 24-ei fekete hétfő ismét rávilágított arra, hogy milyen törékeny a globális gazdaság. Olyannyira, hogy a világ tőlünk távoli pontján, tőlünk teljesen függetlenül történő események akár a mi mindennapi boldogulásunkat is érintik, például a nyugdíjcélú befektetéseinken keresztül.
Többet hagynak a zsebünkben jövőre
Az szja-t érintő, 2016-ban hatályba lépő változások java az adóterhek csökkentését eredményezi. Az adócsökkenés kapcsán változik a családi adókedvezmény és az első házasok kedvezményének kulcsa is és jól járnak a magán-nyugdíjpénztárakat elhagyók is.
Még kevesebben tesznek félre a nyugdíjukra - de egyre többet
2015. II. negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelt vagyona nőtt, ugyanakkor a taglétszám tovább csökkent. Ezzel szemben az egészségpénztárak esetében taglétszám növekedés figyelhető meg. A magán-nyugdíjpénztáraknál jelentős változás nem történt.
Előbb-utóbb az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat
A magyar nyugdíjasok bevételeinek több mint 86 százalékát az állam által kifizetett nyugdíjjáradék teszi ki az OECD elemzése szerint, vagyis a hazai időskorúak vannak leginkább kiszolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek és az azt érintő demográfiai folyamatoknak. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár összegyűjtötte, hogy az állami nyugdíj mellett milyen forrásokra hagyatkozhatunk, ha szeretnénk kiegészíteni a nyugdíjunkat.
Vállalkozóként is lehet magasabb a nyugdíj
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó hogyan befolyásolhatja jövedelmét, hogy az a legkedvezőbben alakuljon a nyugdíjalap szempontjából? Ehhez adunk most néhány tanácsot az Adó Online szakértőjének segítségével.
Mit csinálna most egymillióval?
A pályakezdő fiatalok 75 százaléka, ha váratlanul hozzájutna egymillió forinthoz, akkor az összeg nagyobb részét megtakarítaná – derült ki a K&H pályakezdők jóléti index második negyedéves adataiból. Az átlagnál takarékosabbak a férfiak és a 26 évnél fiatalabbak, míg a leginkább költéspártiak a budapestiek és a GYES-en lévők. A legtöbben lekötött betétbe vagy megtakarítási számlára helyeznék el a pénzt.
Nyugdíj: jog szerint 40 év munka után a férfiaknak is jár
A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód alkotmányos alapelvének érvényesülését nem írhatják felül költségvetési szempontok - jelentette ki Lehoczkyné Kolonnai Csilla egyetemi tanár a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről és a Munka törvénykönyvéről tartott, Férfi 40 női szemmel elnevezésű konferencián.
Nyugdíj: így lehet kiegészíteni a szolgálati időt
Az öregségi nyugdíj már húsz év szolgálati idővel elnyerhető, tizenöt év szolgálati idő résznyugdíj megállapítását teszi lehetővé. Nem szükséges szolgálati idő a baleseti nyugellátáshoz. Szükség lehet azonban arra, hogy az ellátásra való jogosultságot el nem érő szolgálati időt kiegészítsük, meghosszabbítsuk, illetve a nyugdíj összegének növelése érdekében további szolgálati időről gondoskodjunk. Az Adó Online szakértői cikkének segítségével megmutatjuk, hogyan lehetséges ez!
Gondolnunk kellene a nyugdíjas éveinkre – de nem tesszük
A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is – derült ki az Aegon felméréséből.
A gyerekeinkre sem spórolunk
A szülők többsége nem tesz félre pénzt gyermeke önálló életkezdésének támogatására, és a továbbtanulás költségeit is főként havi jövedelméből finanszírozza. Pedig a fiatalok becslése szerint több millió forintra van szükség ahhoz, hogy belépjenek a „nagybetűs életbe”.
Nem vagyunk felkészülve egy hosszú betegségre
Az NN Biztosító egészség-kutatása szerint a magyarok 70 százaléka nincs anyagilag felkészülve egy súlyos, hosszantartó betegségre, pedig minden második ember aggódik az egészségéért.
Ha így megy tovább nyugdíjasként is dolgoznunk kell
Annak ellenére, hogy nagyon optimista és határozott elképzeléseink vannak jövőnkkel kapcsolatban, mindig találunk fontosabbat a jelenben, mint hogy időskori önmagunk biztonságáról gondoskodjunk.
Saját lakásról álmodnak a fiatalok
Az elmúlt években nőtt az albérletek és lakóingatlanok iránti kereslet, továbbá 2014-ben az eladások és a kiadott építési engedélyek száma is emelkedett, ami egyértelműen jelzi, a piac fellendülőben van.
Sokat lehet spórolni önsegélyező pénztárral
Az önsegélyező pénztárak fogalma hazánkban kevéssé ismert, pedig hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és az egészségpénztárhoz, akár komoly összegű adómegtakarítás is elérhető a segítségükkel.
Előszeretettel szúrunk ki magunkkal
A megtakarítások terén nem állunk olyan rosszul, mint első pillanatban gondolnánk, de a félretett fizetésünkből túl sokat tartunk készpénzben otthon a párnacihában, és így elesünk a kamatbevételektől.
Mindjárt örülhetnek az első tbsz-esek
Hamarosan lejárnak az első tartós befektetési számlák (tbsz), a tulajdonosoknak év végéig dönteni kell az itt elhelyezett megtakarításokról. A számlák automatikusan lejárnak, valamit tehát mindenképp tenni kell. De akkor is gondolkodhatunk előnyösebb váltáson, ha még messze vagyunk a lejárattól.
Lehet több is a nyugdíj
A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagymértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét, de nem csak negatív, hanem pozitív irányban is.
Deficites a magyar társadalom, már egy évtizede
Ahogyan 2006 óta minden évben, idén január elsején is „deficites” lett a hazai öregedési index, ami azt jelenti, hogy a 65 év felettiek aránya meghaladja a 14 év alattiakét. 2015. január elsején már 23%-al többen voltak az idősek a fiataloknál.
Már a nyugdíjrendszer is nyugdíjas
Aki száz évvel ezelőtt „nyugdíjba” akart vonulni, annak saját magának kellett gondoskodnia az elegendő nyugdíjcélú megtakarításról. A 21. században születettek hasonló kihívással néznek szembe.
Önnek is fáj?
Csodálatos dolog az internet és a számítástechnika, egy helyben ülve irányíthatjuk a teljes vállalkozásunkat. Weboldalak közt szörfözgetve rálelünk az információra, amit a könyvelő épp nem tudott, skypon felhívhatjuk a külföldi beszállítókat, what’s upon kapcsolatot tarthatunk a sofőrrel, emailben elintézzük a napi kommunikációt stb. Közben fel sem állunk, és azon kapjuk magunkat, hogy az alapvetően mozgásra kitalált testünk fájdalommal jelzi a számára lehetetlen életmódot.
Tízből hét nyugdíjas megbánta, hogy nem tett félre
A mostani nyugdíjasok 70 százaléka már megbánta, hogy nem tett félre a visszavonulását követő évekre. Ezen tapasztalatok és a nyugdíjrendszer várható változásai miatt is egyre fontosabb, hogy gondoskodjunk jövőnkről.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Milyen ingatlanra harapnak a külföldi vásárlók?
Noha a számuk az előző évihez képest csökkent, 2023-ban némileg erősödött a külföldi vásárlók súlya a hazai lakáspiacon.
Igazi kincs lehet az Ön személyes bankára, és nem is elérhetetlen
Miközben a kamatok világszerte egyre alacsonyabbak, és a forint is veszít értékéből, idén is rekordokat döntögettek a tőzsdeindexek és a nemesfémek.
Nehéz helyzetben a családok, ahol beteg lesz hirtelen egy idős hozzátartozó
Az öngondoskodás egy újabb szintje.
Pénzszerzés
Ne béremelést kérjen jövőre – mutatjuk, mivel jár jobban
Január elsejével lép hatályba a kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer.
Adózás
Ezért örülhet a magyar adófizető Donald Trump megválasztásának
A kormány újraélesztené az Egyesült Államok által korábban felmondott kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezményt.
Cégblog
Félrevezették a befektetőket, bírságolt az MNB
Az MNB 250 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Banus Port Zrt.-re.
Klímablog
Ráharaptak a cégek az elektromos autókra
4200 cég igényelt forrást összesen 5005 tisztán elektromos hajtású személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez.
Gazdaság
Fogcsikorgató napok várnak az autósokra – baj lesz a benzinkutakon?
A következő hetekben tovább drágulhat a tankolás.
Társadalom
Újabb országban ütötte fel a fejét a veszélyes vírus
Ezúttal Kanadában regisztráltak ilyen betegséget.
Infokom
Felforgatja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia
Mit hoz a munkáltatók és a HR-esek számára az EU AI Act?
