Nyugdíjban a nők vezetnek

Egyre népszerűbbek a közel két éve bevezetett nyugdíjbiztosítási konstrukciók. A rendszeres befizetéssel működő nyugdíjbiztosítások esetében többségben vannak a nők, az átlagéletkor 39 év, és havonta 13,3 ezer forintot tesznek félre. A K&H biztosítója arra számít, hogy az öngondoskodásra megfelelő alternatívát kínáló nyugdíjbiztosítási piac a jövőben is tartós növekedést mutathat.

2016. január 5.

Piac&Profit

November végén 472,2 millió forintot tett ki a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítások éves állománydíja a K&H biztosítójánál, ami éves összevetésben 112 százalékos növekedést jelent. „Az alacsony infláció, alacsony kamatkörnyezet hatására és a háztartások pénzügyi mozgásterének bővülésével növekedésnek indultak a közép- és hosszú távú megtakarítások, köztük a nyugdíjbiztosítások is. Egyre többen térnek az öngondoskodás útjára, azaz tudatosan építik a jövőjüket, és megtakarításokkal is készülnek az időskorra” – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője.

Nők vs férfiak

Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások esetében nagyjából kiegyenlített a nemek aránya: az ügyfelek 52 százaléka nő, 48 százaléka pedig férfi. Ugyanakkor a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítások esetében eltérést találhatunk a nemek között: ezek a konstrukciók a nők körében népszerűbbek, 57 százalékos a nők aránya, ami szignifikáns többséget jelent.

Kuruc Péter elmondta, hogy az egyszeri díjas nyugdíjbiztosításokat választók körében az átlagéletkor 41 év. A legfiatalabb ügyfél 23, a legidősebb pedig 53 esztendős. Az egyszeri díjas ügyfelek inkább az óvatos befektetéseket kedvelik: a megtakarítások 90 százaléka legalább részben tőkevédett eszközalapokban került befektetésre. Az egy ügyfélre jutó eddig felhalmozott átlagos nyugdíjcélú megtakarítás értéke jelenleg 800 ezer forintra rúg.

Csak 25 és 30 közt van élet?

Terhesség miatt rosszabb besorolásba került nő, a szakmai gyakorlatért ingyen dolgozó friss diplomás… és ez csak kettő az elképesztő munkahelyi történetekből. Mindenki tudja, hogy Magyarországon létezik a munkahelyi diszkrimináció, de leginkább úgy teszünk, mintha nem lenne. Nem illik beszélni róla, nem illik a cég arculatába! Munkát kereső ifjak és idősek, romák, kismamák, a pénzügyi szektor egyik vezető cégének HR-ese és egy jogász, dr. Farkas Zsuzsanna mondta el tapasztalatait. Sokat elárul: egyedül ő vállalta a nevét…

Az elmúlt két évben az adókedvezmények maximalizálásához tartozó optimális befektetési összeghez képest némileg alulmaradtak az ügyfelek éves megtakarítási összegei, de ennél a terméktípusnál jellemző az év végi befizetés az adóoptimalizálás miatt. Így az év zárásakor az átlagos felhalmozott megtakarítás magasabb értéket mutat majd. A szakember kiemelte, hogy az adójóváírást még az év utolsó napjaiban sem késő maximalizálni.

A rendszeres díjú nyugdíjkonstrukcióknál valamivel alacsonyabb, 39 év az átlagéletkor. Egy-egy ügyfél átlagosan havonta 13,3 ezer forintot tesz félre. A szakember kiemelte: érdemes olyan mértékű havi díjat választani, amelyet hosszú távon tudunk vállalni, és ha lehetőségünk van rá, ezt egészítsük ki év végén, ezzel maximalizálva az állami támogatást. A 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos állami támogatás a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben vonzó ajánlatnak számít.

Mi várható?

Kuruc Péter szerint a teljes nyugdíj-biztosítási piacon növekedés várható. Egyrészt a konstrukcióhoz járó adókedvezmény járulhat hozzá a növekedéshez, másfelől az, hogy egyre többen ismerik fel az öngondoskodás fontosságát, azaz fokozódhat a jövőben a nyugdíjas korukra tudatosan készülő, megtakarító emberek száma. A szakember kiemelte, hogy a megtakarítás meghálálja a korai kezdést, azaz minél fiatalabb korban kezd el valaki takarékoskodni, hatványozottabban nagyobb összeget halmozhat fel, mire nyugdíjas lesz.