Kép: Pixabay

Az elmúlt időszakban egyre több szó esik a pénzügyi tudatosság fejlesztésének szükségességéről, hiszen akár rövid távú megtakarításról, akár hosszabb távú célokról van szó, fontos a tudatos, tájékozott döntések meghozatala. A CIB Bank és a GfK reprezentatív kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek fele közepesnek tartja saját pénzügyi tudását, mindössze egyharmaduk mondta azt, hogy ennél jobban tájékozott. Ennek ellenére a válaszadók fele jó választ adott arra, hogy mit rövidít, illetve jelent az EBKM, és 66 százalék tudta, mit rövidít az EHO.

A befektetési alapokkal kapcsolatban még inkább jellemző az ismeretek hiánya: mindössze 9 százalék vallja magát tájékozottnak, és közel egyenlő arányban vannak azok, akik közepesen (45 százalék) vagy egyáltalán nem rendelkeznek a témában ismeretekkel (46 százalék). Ez összefügghet azzal, hogy a megkérdezettek 8 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik befektetési alappal. A legtöbben a részvényalapokat, tőkevédett alapokat, ingatlanalapokat és pénzpiaci alapokat ismerik, míg a származtatott alapokról kevesebb, mint a megkérdezettek 6 százalékának van pontos fogalma. A befektetési alapokkal kapcsolatos ismeretek hiányosságát jelezheti az is, hogy ha ötmillió forintot kellene befektetnie a válaszadóknak, töredékük (12 százalék) választana alapokat, míg 35 százalék fektetné a pénzt ingatlanba, 30 százalék venne állampapírt, és magas a nemesfémet, illetve a folyószámlát választók aránya is (18, illetve 17 százalék).

Befektetési alapot a legtöbben a minél magasabb hozam elérése érdekében választanának, míg az ingatlanbefektetés, az állampapír és a nemesfém a befektetett tőke biztonsága miatt vonzó. A folyószámla legnagyobb előnye a megkérdezettek szerint, hogy a megtakarítás így bármikor hozzáférhető. Ez lehet az oka annak is, hogy sokan tartják pénzüket lekötetlenül a folyószámlán (20 százalék), illetve bankbetétben (17 százalék) és készpénzben (15 százalék). Ez azt mutatja, hogy kevesen tudják, hogy azok is élvezhetik a befektetési alapok nyújtotta előnyöket, akiknek a legfontosabb szempont a gyors hozzáférhetőség: a likviditási alapok például lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszőleges futamidejű és alacsony kockázatú befektetési lehetőséget kínálnak.

Pozitívum, hogy a felmérés eredményei szerint számos forrásból tájékozódnak a megkérdezettek, ha pénzügyekről van szó: a legtöbben banki szakértőhöz (32 százalék) fordulnak, de sokan keresik fel a pénzintézetek honlapját (30 százalék), vagy olvasnak különböző újságokat, szakmai blogokat (28 százalék). Népszerűek a banki ajánlatokat összehasonlító oldalak is: 26 százalék válaszolta azt, hogy ezeket is felkeresi. A válaszadók ötöde kér tanácsot a családtagoktól, barátoktól a pénzügyekkel kapcsolatban. A tájékozódás kiemelten fontos az ideális befektetési termék megtalálásához, hiszen számos lehetőség közül lehet választani a kockázati étvágynak megfelelően. Jó hír, hogy sokan kérik banki szakember segítségét, aki szakértő tanácsot tud adni a választáshoz.