Cafeteria: még a legdrágább is olcsó

A 21. századi társadalmakban nem a bér a legfontosabb teljesítményösztönző, hanem a fenntartható életpályamodell és a fogyasztás irányát is kijelölő juttatási rendszer.

– A 19. században a munkáltatók az alacsony bérrel tudták munkára fogni az alkalmazottakat, a 20. században a magas bér vált hatékony ösztönzővé, míg a 21. században a hosszú távon fenntartható életpályamodell. A javadalmazási rendszerekben pedig a cafeteriamodell – az étkezési, rekreációs, egészségügyi, nyugdíj- és oktatási hozzájárulás – egészíti ki a bért. A nyugati vállalatok közül azok tudtak kiemelkedni, ahol a menedzsment demokratikusan viszonyul a munkavállalókhoz, amiben a juttatásoknak kiemelt szerepük van – mutatott rá dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára a Cafeteria 2016 Ankét egyik előadásában. Szerinte ez az oka annak, hogy a cafeteria hosszú távon megmarad, függetlenül attól, hogy milyen kormányzati elképzelések születnek a juttatási rendszerekkel kapcsolatban.

- Amikor a munkáltató tervez, figyelembe kell venni a munkavállalók igényeit is, ha nem megfelelő juttatást kapnak, akkor hiába spórolunk meg jelentős összeget a béren kívüli juttatásokon, a rendszer nem képez hatékony motivációs tényezőt” – emelte ki Fata László cafeteriaszakértő, a CafeteriaTrend Magazin alapítója a Piac & Profit Cafeteria 2016 konferenciáján, ahol hangsúlyozta azt is, az adminisztrációs terhek is fontos szerepet kell, hogy játsszanak a döntés során.

Még a legdrágább is olcsó

2016-ban szerencsére nincs jelentős változás a béren kívüli juttatások rendszerében: a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentésének köszönhetően csökken a cafeteria adókulcsa, de nem módosul az adóalap, marad az 1,19-es szorzó. Változatlanok az adómentes juttatások, a kedvezményes adózású és a normál közteher mellett adható juttatások köre és értékhatára sem módosult. A kedvezményes adókulcs 34,51 százalékra mérséklődött, a normál adózású elemek után pedig 49,98 százalékot kell fizetni.

Előtérben az emberi méltóság

Változik az egész világ: a rövid távú játszmák a hatalomról, az erőről szólnak, hosszú távon azonban ez már kevés lesz. A politikai és a gazdasági élet szereplőinek alkalmazniuk kell az úgynevezett soft powert, azaz a diplomácia, a fogyasztás bővítése, a termelésből kiszorultak munkába állítása lesz a következő évtizedek meghatározó feladata.

– Ehhez a munkaadók szemléletváltására van szükség. A 21. századi társadalmakban új súlypontok alakultak ki, amelyekben a globális felelősségvállalás és az etikus viselkedés került előtérbe. A profit helyett az innováció vált a vállalatok fő céljává, és a jólétet sem csupán GDP-ben mérjük, hanem a minőségi módon megélt várható élettartamban. A napjainkban zajló események egyértelművé teszik, hogy – bár tökéletes egyenlőség nem létezhet, és nem is lenne ideális – a jövedelmi különbségeket muszáj mérsékelni, hiszen azok veszélyeztetik a társadalom, a gazdaság, valamint a környezetünk hatékony működését. A tudásalapú gazdaságban az egyenlőtlenségeket az emberi méltóság előtérbe kerülése csökkentheti, ebben pedig komoly szerepük lehet a 21. századi elvárások szerint kialakított javadalmazási rendszereknek, és a béren kívüli juttatásoknak – mutatott rá dr. Trautmann László tanszékvezető egyetemi tanár a Cafeteria 2016 Ankéton

Hosszú évek óta először a munkáltatók és a munkavállalók is egy ismert rendszerben mozoghatnak. Kardos György, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója szerint a cafeteria reális lehetőség a munkáltatók számára, hogy ugyanakkora költségkeretből többet tudjanak adni a dolgozóiknak.

A pontos szabályokat itt találja.

– Magasabb jövedelmi szegmensben a bruttó bérjövedelem 30 százalékát, alacsonyabb bérkategóriába tartozók esetén viszont akár az 50 százalékát is elérheti az ideális cafeteriakeret annak érdekében, hogy a munkavállalói elégedettséget költséghatékonyan tudjuk növelni. Ma már ugyanis nincs olyan, a mindennapi megélhetésünkhöz szükséges kiadás – legyen szó élelmiszerről, tisztítószerekről, kozmetikumokról vagy éppen üzemanyagról –, amelyet ne tudnánk valamely juttatási keretből fedezni – mutatott rá a tanácsadó a rendezvényen.

Még a legmagasabb kulccsal adható elemek is kevesebbe kerülnek a munkáltató számára, mint a bér. Számoljunk egy nettó 30 ezer forintos béremeléssel, amely a cégnek 57 ezer 970 forintjába kerül, ha bérként fizeti. Ezzel szemben, ha adómentes juttatásokban adja, mindössze 30 ezer forintba, a kedvezményes adózású elemekben biztosítva 40 ezer 353 forintba, míg a legmagasabb adókulcsú egyes meghatározott juttatásokban is csak 44 ezer 994 forintba kerül. Hozzávetőleg tehát legrosszabb esetben is 13 ezer forintot spórolt. A munkavállaló sem jár rosszul, hiszen havonta 30 ezer forintot biztos, hogy elkölt élelmiszerre, gyógyszerre, kozmetikumokra, üzemanyagra.

Ez tehát win-win helyzet Kardos György szerint, aki úgy látja, egy hatékony cafeteriarendszerben a hosszú távú öngondoskodást segítő és a mindennapi megélhetést könnyebbé tevő juttatások egyaránt helyet kapnak. – Ma már kétség sem fér ahhoz, hogy ha a mostani demográfiai trendek folytatódnak, a ma aktív életkorban lévők – függetlenül attól, hogy mennyi a bérük – nem számíthatnak tisztességes időskori megélhetést nyújtó állami nyugdíjra.

Az optimális modell

A modern vállalati juttatási rendszerek nem merülnek ki az egységes cafeteriában, hanem azt kombinálják a differenciált, egyéni igényre szabott béren kívüli juttatási csomaggal. Ahol a bérstruktúra lehetővé teszi, érdemes elgondolkodni azon, hogy a béremelésre szánt összeget a cég inkább a cafeteriakeret emelésére fordítja, és juttatásokban adja a dolgozóknak. Annak sincs semmi akadálya, hogy a cafeteriában történő béremelést a munkaszerződés részévé tegyük.

A törvényes keretet meghaladó műszaki pótlékot vagy a 13. havi fizetést is felajánlhatjuk a dolgozóinknak pénzben vagy juttatásokban. Egyre több vállalat alkalmazza a jelenléti pénzt, amit szintén lehet cafeteriában kezelni, ahogyan a mozgóbért is, amennyiben az például az áruház és nem az egyén teljesítményéhez kötődik. Ezek azonban már bonyolultabb és mindennapi adminisztrációt igényelnek, így érdemes cafeteriatanácsadót igénybe venni.

Mit ér a nyugdíj, ha állami?

2030-ra már a világ 27 országa – köztük Magyarország is – öreg társadalommá válik, minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét, míg 2050-re már világszinten is a lakosság 18 százaléka, azaz minden hatodik ember tartozik majd ebbe a korosztályba – mutat rá a Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmánya. Magyarországon az európai országoknál is súlyosabb helyzettel kell szembenéznünk: 15 éven belül nyugdíjba fog vonulni 2,1 millió magyar, és a munkaerőpiacra csupán 1,6 millió gyerek fog belépni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet fenntartásához is legalább félmillió plusz adófizetőre lenne szükség – festett vészes forgatókönyvet a jövőről Farkas András, a Consequit értékesítési vezérigazgatója a Portfolio Öngondoskodás 2015 konferenciáján. És akkor még nem is beszéltünk a jelenlegi migrációs folyamatokról: egyre több magyar fiatal vállal az EU-ban munkát, de Magyarország munkavállalási szempontból egyáltalán nem népszerű bevándorlási célpont. Vagyis biztosra vehetjük, hogy a jövőben vészesen csökkenni fog a járulékfizetők száma. A jelenlegi nyugdíjrendszerben két dolgot lehet tenni: vagy a nyugdíjak csökkennek radikálisan, vagy a nyugdíjkorhatárt kell még inkább kitolni. A harmadik lehetőség pedig, hogy a munkaképes korú lakosság félretesz az idős korára. Erre több, szja-jóváírással is támogatott lehetőségük van a munkavállalóknak, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást pedig a munkáltató is támogathatja a cafeteria keretében. Sőt, talán kijelenthetjük: egy felelős munkáltatónak ez kötelessége annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hosszú távú megtakarítások súlyának növekedéséhez. Ez ugyanis még mindig gyerekcipőben jár a magyar társadalom körében. Az MNB november végén publikált szektorjelentése szerint 2015. szeptember 30-án a 45 hazai önkéntes nyugdíjkasszában összesen 1 millió 160 ezer 716 fő rendelkezett megtakarítással. Ez azt jelenti, hogy idén az első háromnegyed évben 9000 fővel csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, a 2014. szeptember végi taglétszámhoz képest pedig 17 ezerrel lettek kevesebben az időskorukra megtakarítók. A lemorzsolódás hátterében a nagyarányú kilépések, valamint a szolgáltatásban részesülők – vagyis a nyugdíjkorhatárt elérő tagok – növekvő száma áll. Az így kieső tagságot pedig évek óta nem pótolják az újonnan csatlakozók, még akkor sem, ha az új belépők negyedéves átlagban 2000 fővel meghaladják a kilépők számát. Jó hír viszont, hogy aki eljut addig a felismerésig, hogy muszáj félretennie, az egyre többet szán az időskori megélhetése biztosítására: 2015. január és szeptember között az egyéni tagdíjbefizetések például megközelítették a 40 milliárd forintot, szemben a 2014-es hasonló időszakban befizetett 36,6 milliárddal. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás azonban továbbra is stagnál, van tehát tere a bővülésnek.

Attól viszont minden céget óva intenek a szakértők, hogy bért csökkentsenek – még a dolgozóval közös megegyezéssel se! – a cafeteriakeret emelése érdekében. Ezt a NAV szigorúan ellenőrzi és bünteti!

Szintén fontos elv, hogy a cafeteriafeltételeket rögzíteni kell, a jogosultsági szabályokat pedig mindenkire egységesen kell alkalmazni. Olyannyira, hogy ha például bármely elem esetén átlépjük az értékhatár feletti részt – a 200 ezer forintot, illetve a SZÉP Kártya esetében a 450 ezer forintot –, a pluszkeretet is minden dolgozónak egységesen kell biztosítani, vagy szabályozni kell az értékhatár feletti részeket, máskülönben egyéb jövedelemnek minősül. A kedvezményes kereten felüli rész 2016-ban 49,98 százalékkal adózik, s ez még mindig jelentősen kevesebb, mint a bérre rakódó költségek, ám az emelt adót a keretösszeg átlépését követő hónap 12-ig meg kell fizetni.

A legrugalmasabb – és így a legnagyobb munkavállalói elégedettséget elérő – rendszerek kombinálják a cafeteriát és az egyéni keretként meghatározott béren kívüli juttatási rendszereket a cafeteriára vonatkozó egységességi szabályok betartásával. Amúgy minden, év közben felmerülő munkáltatói juttatásnál megtehetjük, hogy nyilatkoztatjuk a munkavállalót, hogy bérben vagy juttatásban kéri.

A három adókörnyezet – 0, 34,51 és 49,98 százalék – miatt érdemes bruttó keretben meghatározni a juttatási összeget, és a munkáltatóra bízni, hogy a felkínált étlapból a saját igénye szerint állítsa össze a menüt. Ha pedig év közben a dolgozó kilép, minden elemnél napi időarányosan kell elszámolni!