Hatvan évesen is el kell majd tartani a gyerekeket

A 2011 után született gyerekek harmada – az Európai Bizottság tanulmánya szerint – valószínűleg megéli a 100. életévét. Az elkövetkező évtizedekben a fiatalok kisebbségbe szorulnak az idősebb generációval szemben, akik viszont még akár 60 éves koruk felett is gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről. Erre minden bizonnyal csak pénzügyeik előrelátó megtervezésével válhatnak képessé.

Az Öregedő Európa (Ageing Population in Europe) c. tanulmány előrejelzése szerint a 2011 után született gyerekek harmada megérheti a 100. életévét, miközben a 80 évesnél idősebbek számaránya a duplájára nő, a fiatalok pedig számszerű kisebbségbe kerülnek. Ez elméletben a 30-60 éves korosztályra helyez még a mainál is nagyobb anyagi terhet, ám a hosszabb élettartam a késői gyermekvállalással együtt a hagyományos függőségi sémákat is átalakítja. Az Európai Bizottság tanulmánya arra mutat rá, hogy a már felnőtt utódok sokkal tovább szorulnak rá szüleik támogatására, mint azt korábban feltételezték, és általában az emberek csak 80 éves koruk felett válnak valódi eltartottá.

Nagyon féltjük a nyugdíjunkat – és van is rá okunk
A nyugdíjcélú megtakarítások elértéktelenedése és a meglévő nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos állami beavatkozásokkal szemben markáns aggodalom mutatkozik – derül ki a magyarok biztonságérzetét vizsgáló átfogó felmérésből. A K&H biztosító felmérése szerint a saját anyagi helyzetét csak 17 százalék tartja nagymértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak, hosszú távon pedig még rosszabb a helyzet: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud élni az állami nyugdíjából a jövőben.
Felnőttek, akiket a szüleik támogatnak

Az elmúlt húsz évben világszerte 6 évvel emelkedett az átlagéletkor. A hosszabb élettartam és a későbbi gyermekvállalás a fejlett országokban új függőségi sémák kialakulásához vezetett. A három generációt felölelő családmodellben hagyományosan az úgynevezett „szendvics generáció” (a gyerekek, és a 60 év feletti nagyszülők közzé ékelődve) viselte a családfenntartás terheinek döntő hányadát. Az időskori aktivitás időbeli kitolódásával azonban ez a helyzet megváltozott: sokaknak, akik eltartják a gyermekeiket, nincsenek gondoskodásra szoruló szüleik, másfelől azok, akik a szüleikről gondoskodnak, nem kell, hogy eltartsák a gyermekeiket, mert azok már önálló életet élnek. Az a még manapság is elterjedt vélekedés is megdőlni látszik, miszerint azok az idősek, akik együtt élnek felnőtt gyermekeikkel, több gondoskodásban részesülnek, mint amennyi támogatást ők maguk a gyermekeiknek adnak. A kutatás azt állapította meg, hogy a felnőtt gyermekeikkel együtt élő idősek – akik Közép- és Kelet-Európában vannak a legtöbben – 60 százaléka támogatja, segíti felnőtt gyermekeit anyagilag és egyéb módokon. Vagyis az együttélés haszonélvezői alapvetően nem az idősek, hanem a középső generáció. Az idősebb szülők, nagyszülők csak 80 éves koruk felett válnak valódi eltartottá. Ez a tendencia egész Európára igaz általánosságban, azonban eltérések mutatkoznak az adott országok szociális ellátórendszerétől és hagyományaitól függően. A dél- és kelet-európai társadalmakban erőteljesebbek a családi kötelékek, így a generációk közötti anyagi transzferek is jobban érvényesülnek, mint az észak-európai társadalmakban.

Kattintson a képre a teljes méretért!

Nagyobb teher az időseken

Mindez alapvetően befolyásolja az életstratégiákat: a mai negyveneseknek egyfelől hosszabb aktív életre kell berendezkedniük, másfelől átfogó tervvel kell rendelkezniük pénzügyi jövőjüket illetően. Az állami nyugdíjrendszerek ugyanis egyre kevésbé képesek a munkajövedelmekhez közelítő szintű ellátást biztosítani idős korban. Az NN Biztosító kalkulációja szerint, mely az Európai Unió jelentésén alapul, ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3%-át teszik ki, 2050-re azonban ez az un. helyettesítési ráta 65,5%-ra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 102 ezerre csökken a század közepére, az infláció hatásával nem számolva.

„A mai 40 évesek kevésbé számíthatnak arra, hogy a nagyszüleikhez, szüleikhez hasonlóan idős korukra mentesülnek a családfenntartás terhei alól” – mondta Szabó Anikó, az NN Biztosító marketingigazgatója. „A nyugdíjkorral együtt elérkező drasztikus jövedelemcsökkenés elkerülése érdekében, a mai munkavállalóknak nyugdíj-megtakarításokkal kell tudatosan készülniük idős korukra.” Magyarországon az aktív nyugdíj-megtakarítások szintje még mindig alacsony. Bár az NN Biztosító felmérése szerint az elmúlt hónapokban emelkedett azok aránya, akik nyugdíj célra takarítanak meg, a minimum havi nettó 120 ezer Ft jövedelemmel rendelkező 20-65 éves aktívak között a nyugdíjbiztosítások elterjedtsége még mindig csak 6%.

Csak tévelyeg a pénzügyi dzsungelben a magyar
Kevesen érzik magukat jól tájékozottnak, ha pénzügyekről van szó. Ebből is következhet, hogy a többség kerüli a kockázatosabb befektetési formákat – derült ki a CIB Bank és a GfK közös kutatásából. A befektetési alapokkal kapcsolatban mindössze 9 százalék vallotta magát jól tájékozottnak, és közel ugyanennyien vannak, akik rendelkeznek ilyen típusú megtakarítással.

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo