A pénzpiaci termékek közül a jelzáloghitel termékválasztásnál vagyunk a legtudatosabbak, de az emberek több mint 30%-a még mindig egy, és nem több intézmény ajánlatai közül választ, illetve csaknem 37 százalékuk nem tekinti át részletesen a banki szolgáltatással járó költségeket.
Az új folyósítások volumen növekedését – követve a 2014-es tendenciát – 2015-ben is jellemzően a lakáshitelek dominálták. Ezt a folyamatot a csökkenő THM-szintek és a kínálati oldal enyhébb feltételei is támogatták: a hitelek terhe tovább csökkent az utóbbi egy évben, a keresleti és kínálati oldal összetevői jótékonyan hatnak a hitelezési környezetre. Az új hitelkihelyezések is emelkedtek az utóbbi egy évben, de még mindig nem érik el a 2009-es szinteket a háztartási szektorban. A forintalapú lakáshitel kihelyezési szintek 30 milliárd fölött alakultak 2015-ben, a fogyasztási hitelek lendülete kissé megtört, de még így is kicsit emelkedett. 55% fölé emelkedett azok aránya, akik nem csak a kamatot, hanem magát a szolgáltatást is latba vetik választásnál – hívta fel a figyelmet a kutatás eredményeire Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere.
Javul a megtakarítási hangulat, de nyílik az olló
A megtakarítás témakörében található a kutatás legnagyobb ellentmondása: hisz míg a lakosság körében nőtt a megtakarításokkal kapcsolatos optimizmus, a teljes mintán 10,1%-ra csökkent a megtakarítással rendelkezők száma, vagyis tovább nyílt az olló, tovább nőttek a társadalmi különbségek. Ennek megfelelően nőtt a legelutasítóbbak aránya is: 56,6%-uk válaszolta, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy 2016-ban többet tudna megtakarítani.
A változó kamatkörnyezetnek megfelelően a főbb vagyonelemek átrendeződése is érzékelhető: 2015 harmadik negyedévében a készpénz és a látra szóló betétek, illetve a nem részvény jellegű értékpapírok aránya is emelkedett – ez utóbbi igen jelentősen.
A teljes digitális átállásig még várni kell
Az emberek nagy része, mintegy 82%-a nem tervez informálódni új banki szolgáltatások felől, akik viszont érdeklődnek, azok elsődlegesen a bankfióki csatornákat választják. A legkedveltebb fizetési módok között még mindig a hagyományos elérési csatornák vezetnek (73% jelöli meg a csekk befizetését postán), ugyanakkor jól érzékelhető az elektronikus csatornák használatának lassú terjedése.
„Holott Magyarország lakosságának magas a digitális érettsége, az emberek nem érdeklődnek a banki újdonságok iránt. Mindez gátolhatja a digitális szolgáltatások további elterjedését. Az internetes kommunikációs felületek szerepe növekszik, de az emberek még mindig jellemzően a bankfiókba mennek tájékozódni, vagy családtagjaikra, barátaikra hallgatnak banki szolgáltatás választásakor. Úgy tűnik, hogy a lakosság nincs felkészülve a tisztán direkt banki modellek fogadására; jól definiált termékstruktúrával, megfelelő szegmentációval, alacsony számlavezetési díjjal, gyors és egyszerű digitális ügyintézéssel egyelőre csak egy szűkebb réteget lehet digitálisan „megfogni.” Ugyanakkor a pénzintézetek számára fontos lenne a differenciálódás, hiszen az emberek 36%-a nem lát semmilyen lényeges különbséget a bankok között, a lakosságnak továbbra sincs aktív, a piac változásait figyelemmel követő hozzáállása. Akik viszont használnak digitális banki szolgáltatásokat, azok jellemzően elégedettek azokkal” – tette hozzá Demeter Ákos.
