A kényszervállalkozói létforma igen elterjedt Magyarországon. A KSH adatai alapján jelenleg közel 400 ezer egyéni vállalkozó van hazánkban, a nem hivatalos becslések szerint ez a szám akár a duplája is lehet. Köztudott, hogy eltérő okokból ugyan, de a vállalkozók egy része minimálbérre van bejelentve. Érdemes tehát felkészülniük arra, hogy rendszeres és megfelelő mértékű megtakarítás hiányában nagyon alacsony nyugdíjjal kell majd számolniuk.
A jelenlegi szabályok alapján az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.
Tekintettel arra, hogy az átlagkereset számításának időtartama nagyon hosszú, javasolt már 10-12 évvel előbb az egyéni vállalkozó jövedelmét úgy alakítani, hogy az kedvező legyen a nyugdíjalap megállapítása szempontjából. Erre viszonylag tágabb lehetősége van a személyi jövedelemadó keretei között a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak – hívta fel a figyelmet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.
Más adózás esetén – ahol lehet – magasabb adóalapot kell választani. Egy 50 év körüli egyéni vállalkozó számára nem célszerű azt a megoldást választani, hogy csak a garantált bérminimum alapján kiszámított minimum-járulékot fizeti be, de nem vesz fel ún. jövedelem kivétet, mert nem lesz nyugdíjalapja.
Nem érdemes foglalkozni az adóalapot módosító (növelő, csökkentő) tételekkel sem, mert ez a kisvállalkozásoknál nem jellemző. Legfeljebb veszteségleírás fordulhat elő. Adóalap-kedvezmény is ritkán kerül elszámolásra. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B.§. (23) bekezdése értelmében az ún. jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka. Ezt a számított adóalapot használhatja az egyéni vállalkozó adójának megállapításához, ha a tárgyévben veszteséges volt és nem kíván nyilatkozatot tenni. Célszerű ezt a minimális nyereséget meghagyni. A különbséget azonban célszerű jövedelem kivétként elszámolni a nyugdíjalap növelése érdekében.
