Az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el, céljuk az egyéni öngondoskodás elősegítése. Az önsegélyező pénztár egyéni szolgáltatásokat és közösségi szolgáltatásokat is nyújthat. A pénztári tagok egyrészt saját számlán, másrészt közösségi számlán is gyűjthetnek pénzt, amit meghatározott esetekben (betegség, táppénz, gyerekszülés stb.) felhasználhatnak. A pénztár közösségi szolgáltatás keretén belül támogathat egyéni rászorulókat is.
A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével, az egyes közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék terhére teljesíti. A pénztár egy vagy több szolgáltatási tartalékot hozhat létre, melyeket a pénztártagok egyéni számlái terhére kell képezni – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.
SZJA kedvezmények
A magánszemély az általa befizetett tagdíjból és a további befizetésekből (egyéni tagdíj-kiegészítés) 20 százalékot visszaigényelhet az adott évben befizetett személyi jövedelemadójából (SZJA). Erről a bevallásban rendelkezhet, az összeget nem készpénzben kapja vissza, hanem jóváírják az önsegélyező pénztári számláján. A maximálisan visszaigényelhető összeg évente 150 ezer forint, tehát a teljes adó-visszatérítést éves 750 ezer forint befizetésével lehet elérni (havi 62 500 Ft-os befizetés).
Emellett a pénztártag az általa az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg további 10 százalékának megfelelő szja-kedvezményben részesül.
Így tehát összesen az adóévi szja-nak akár a 30 százaléka visszakapható adó-visszatérítés formájában, feltéve, ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) befizetett összegekből együttesen az adóévben 150 ezer forint igényelhető vissza.
Költségek és hozamok
A pénztári tagságnak vannak költségei, amelyeket a befizetett összegekből vonnak le, viszont a befizetett pénzösszegre a pénztár hozamot is fizet, mely kamatadómentes. Az adó-visszatérítést a magánszemély levonás nélkül megkapja. A megfelelő jogcímek alapján viszont az önsegélyező pénztárból (és az egészségpénztárból is) gyakorlatilag rövid időn belül (néhány esetben azonnal) kivehetőek az összegek, ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetésekkel. Mik ezek a jogcímek?
Mire költhetőek el a befizetett összegek?
Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. Munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthat, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt, és nyugellátásra nem jogosultak. Tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek. Betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, illetve hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja. Nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás.
Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; közüzemi díjak finanszírozásának támogatása, illetve a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása.
Fontos tudni, hogy a tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás a befizetést követő 180 napon belül nem használható fel egyéni szolgáltatás finanszírozására (néhány kivételtől eltekintve). Ne felejtsük el, hogy a szolgáltatások bizonyos esetekben nemcsak a saját részre, hanem közeli hozzátartozó részére is igényelhető (kedvezményezettként történő megjelölés esetén).
Széles körű és rugalmas megtakarítási forma tehát az önsegélyező pénztárba történő befizetés, ezért célszerű körbenézni az egyes pénztárak között és részletesebben megvizsgálni a lehetőségeket.
