„Az öngondoskodás korábban csak egy divatos hívószó volt, most már viszont egyre inkább kötelezővé válik a háztartások számára. Az átlagos háztartások ugyanis olyan hatalmas kockázati tényezőkkel bírnak, amit egyfelől nem tudnak kigazdálkodni, másfelől nem bízhatnak a szerencsére sem. Az államban pedig nem reménykedhetnek” – hangsúlyozta a Piac & Profitnak Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója.
A biztosítási szakember szerint ugyanis az elöregedő társadalom, a már középtávon is fenntarthatatlan nyugdíjrendszer vagy éppen a klímaváltozás külön-külön is vitathatatlanul fennálló kockázati tényezők, amelyek olyan rizikófaktorral nehezednek a társadalomra, hogy minden háztartás számára eljött a cselekvés órája. „Az ismert trendek és folyamatok a körülményeinkben, az életmódunkban, a viselkedésünkben, a gazdasági és társadalmi környezetünkben, de még a gondolkodásunkban is elemi erejű, mindent átható és egyre gyorsuló változást hoznak” – hívta fel a figyelmet Solymár Attila, aki szerint egy most élő ember teljesen más típusú kockázatokkal néz szembe, mint akár egy nemzedékkel korábban.
Mindennapos katasztrófák
A klímaváltozás például ma már nem kérdés, a jeleit látjuk a mindennapokban. Ha például egy golflabda méretű darabokból álló jégverés teszi tönkre a termést, vagy veri szét a kocsit, akkor a biztosító hivatkozhat katasztrófahelyzetre – és nem fizet. Ez régebben csak százévente fordult elő, de most már akár évente bekövetkezhet olyan extrém időjárási esemény, amelynek hatására a biztosítótársaságoknak módosítaniuk kell a vállalt kockázatokat.
„Az elhúzódó augusztusi hőhullámok és az ezeket követő elementáris erejű viharok közvetlenül is rámutattak a klímaváltozás mindenkit érintő következményeire. (És az idei év még tartogathat kellemetlen meglepetéseket.) A szélsőséges időjárás, az egyre hevesebb viharok miatt várható, hogy egy sima jégverés már nem lesz része egy autó-vagyonbiztosításnak, vagy hogy a ma használt építkezési eljárásokra nem fog kiterjedni egy épületkár-biztosítás” – hívja fel a figyelmet az előre tervezés fontosságára Solymár Attila.
„Az egészségügy technológiai fejlődésének következtében például egyes, kritikus gyógykezelések megfizethetetlen árkategóriába kerülnek, amelyet sem egy nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás, sem egy átlagos háztartás nem lesz képes kigazdálkodni. Ennek következtében a leggazdagabbak mellett csak a megfelelő biztosításokkal rendelkező családoknak lesz módjuk igénybe venni akár külföldön is a leghatékonyabb gyógyítási eljárásokat” – a biztosítási termékeknek ezt a trendet is követnie kell.
Kreatívabbak lesznek a biztosítók
A szakember szerint teljesen új időszámítás kezdődik a biztosítási területen, s ez a trend előbb-utóbb megnyilvánul a biztosítási penetrációban is. A ma még tragikusan alacsony, a Gfk 2013-as adatai szerint a háztartások számát tekintve csak alig 17 százalékos életbiztosítási penetráció lényegesen nőni fog a szakember szerint, és értékében is nagyobb részét alkotja majd a piacnak.
„Az emberek saját maguk fogják felmérni a rájuk leselkedő kockázatokat. Mind a közvetítők, mind az ügyfelek fel fogják ismerni, hogy a biztonság megteremtésének milyen óriási ereje lehet. Ez a biztosítási üzletág boomját vetíti előre, a kereslet lényegesen nagyobb lesz, az ügyfeleknek nagyon konkrét és nagyon határozott elképzeléseik lesznek a biztosítási termékekkel kapcsolatban, és a biztosítók is egyre kreatívabbak lesznek, és érzékenyebben fognak reagálni a piaci változásokra.”
A Pénzkultúra Alapítvány szeptember 18-án rendezi meg a Második Budapesti Életbiztosítási Csúcstalálkozót, az előkészítő megbeszélésen a most elhangzott dilemmákra a legnevesebb nemzetközi tanácsadóktól kapnak majd jövőtervezéssel és a biztonság megteremtésével kapcsolatos válaszokat a résztvevők.