Egy komoly megbetegedés miatt évekre is kieshetünk a munkából, miközben a betegség kezelése tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést, amin csak kismértékben enyhít a táppénz: az érvényes szabályozás szerint legfeljebb egy éven át, a jövedelem 50-60 százalékára, de maximum havi 217 ezer forint táppénzre számíthatunk egy elhúzódó betegállományban. (Bár a legtöbb magyar nem is mer táppénzre menni.)
Az NN -100 ezer forintnál magasabb havi nettó jövedelemmel rendelkezőkre nézve- reprezentatív mintán végzett felmérése szerint a magyarok 70 százaléka nincs felkészülve anyagilag egy váratlanul bekövetkező, súlyos betegség kezelésének finanszírozására. A felmérésben résztvevőknek csak 13 százaléka rendelkezik egészségügyi magánbiztosítással, pedig minden második megkérdezett aggódik az egészségéért és saját egészségi állapotát sem tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos megbetegedésektől tartanak a válaszadók: 72 százalék tart bármilyen rákos megbetegedéstől. A nők körében a mellrák miatt aggódnak a legtöbben: 65 százalékuk fél az emlő daganatos megbetegedésétől.
Magyarországon legfeljebb egy évre jár táppénz, melynek alapja a jövedelem 50 vagy 60 százaléka. Kétéves, folyamatos társadalombiztosítással járó jogviszony esetén az előző évi átlagkereset 60, ennél rövidebb jogviszony esetén pedig 50 százaléka; kórházban való tartózkodás alatt pedig minden esetben 50 százaléka. A magasabb jövedelemmel rendelkezők számára lényeges tényező, hogy a táppénz napi összegét a törvényhozó az aktuális havi minimálbér kétszeresének harmincad részében maximalizálta. Ez idén napi 7000 forintot jelent, vagyis a táppénz maximális összege (31 naptári nappal számolva) havi 217 ezer forintnál nem lehet magasabb. Egy súlyos, daganatos megbetegedés, melynek teljes gyógyulási ideje 5 év, az egyébként is alacsony megtakarításokkal rendelkező családokat teljesen ellehetetlenítheti.
Daganatos megbetegedések számokban
Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma. Ma 300 ezerre tehető a rákbetegek száma hazánkban, miközben évente több mint 65 ezer új megbetegedést regisztrálnak. Magyarország népességéhez viszonyítva világelső a tüdőrák, a vastag- és végbélrák okozta elhalálozásban, az emlőrák pedig a nők esetében a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan szerencsére egyre többen és nagyobb arányban gyógyulnak ki a rosszindulatú betegségekből. A gyógyulás ugyanakkor a jelentős állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül, miközben a betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is.
