A koronavírus járvány kapcsán gyakran felmerül, hogy megbetegedés miatt vagy karanténhelyzet kapcsán jogosult-e a munkavállaló munkabérre és milyen ellátásra jogosult? Miként az is jó kérdés, hogy ilyen helyzetben hogyan tud a munkavállaló és a munkáltató megállapodni a munkavégzés feltételeiről? A Deloitte szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.

Sokszor előfordul, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, baleseti járadék vehető igénybe.

A táppénzes hiányzások 25 százalékát a sok üléssel összefüggésbe hozható mozgásszervi betegségek adják ki a KSH adatai szerint. Gazdaságos lehet a helyes testtartást elősegítő ergonomikus munkaállomások kiépítése.

Idén január elsejétől más szabályok vonatkoznak a pénzbeli ellátásra, változott a baleseti táppénz igénylése, az összegének megállapítása, és a biztosítási idő is. A Saldo segítségével összefoglaltuk a legfontosabb újdonságokat.

Az iskola, a munkahely és a tömegközlekedési eszközök számítanak leginkább fertőző gócoknak az influenzajárvány idején – ezért kiemelten fontos a munkahelyeken a tisztaság és hogy a beteg kolléga egyszerűen maradjon otthon.

Köteles eltűrni a munkáltató, hogy a beteg dolgozó megtagadja a munkavégzést és otthon maradjon. Ennek ellenére a dolgozók több mint fele betegen is bemegy a munkahelyére. Hiányzás esetén a munkaképtelenség tényét azonban nem elegendő bemondani, hanem mindenképpen orvosi igazolással szükséges alátámasztani.

A Profession.hu felmérése szerint a munkavállalók egyharmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük lebetegedik, és minden tizedik 8–14 év közötti gyermek egyedül marad otthon betegség esetén – pedig akár táppénzre is elmehetnénk.

Egyre több diák kezd bele szakmai gyakorlatba már oktatása során, sok cég ezeket a tanulókat tanulószerződéssel támogatja. Ez a konstrukció mind a tanulóknak, mind a vállalkozásoknak jó, de felmerül a kérdés: mi jár, ha beteg a gyakornok.

Az NN Biztosító egészség-kutatása szerint a magyarok 70 százaléka nincs anyagilag felkészülve egy súlyos, hosszantartó betegségre, pedig minden második ember aggódik az egészségéért.

A keresőképtelenség azt jelenti, hogy valaki valamilyen okból távol marad a munkától, vagy nincs munkára képes állapotban. A keresőképtelenségnek több variációja lehet, attól függően, hogy a helyzet mit kíván meg a munkavállalótól, a munkáltatótól, milyen igazolásokat kell beszerezni, és milyen juttatások járnak.

Kilenc év alatt csaknem felére csökkent a táppénzt igénybe vevők és a táppénzen töltött napok száma a KSH friss adatai szerint. Vélhetően nem a javuló egészségi állapot, hanem a felmondástól való félelem áll a háttérben.

Nagyobb mérvű változások várhatóak a 2015. évben a társadalombiztosítás szabályaiban. A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból kerüljenek számításra a társadalombiztosítási ellátások.

Idén érdemben változnak a táppénzre vonatkozó szabályok: többek között másként kell kiszámolni a táppénz összegét, amelyet különleges esetek bonyolítanak. A jogszabályváltozások újradefiniálnak számos fogalmat is.

Előfordul, hogy a munkavállalók a rendes szabadság helyett táppénzen töltött idővel próbálnak elsősorban anyagi előnyt kovácsolni maguknak. Magyarán: orvosi papírokkal betegséget szimulálnak, miközben fusiznak, vagy épp csak lábat lógatnak. De az is előfordulhat, hogy egy cégvezető így próbálja meg megúszni a járulékfizetést saját vállalkozásában. Csakhogy a táppénz jogszerűségét nemcsak a munkáltató, hanem az állam is ellenőrizheti, a táppénzcsalókat akár két év börtönre is ítélheti.

A hazai dolgozók alig fele szokott betegszabadságot kivenni és szinte mindenkivel megesett már, hogy betegen kellett dolgoznia. 32 százalék félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek ezzel a lehetőséggel – derül ki a Profession.hu „Munka és egészség” című kutatásából.

Megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának számítására vonatkozó szabályok, a változások a gyermekápolási táppénz számítását is érintik. A gyermekápolási táppénzzel kapcsolatos módosítások 2013. július 6-án léptek hatályba. Minden egyéb változás 2013. július 15-től hatályos, azzal a kitétellel, hogy 2013. július 14-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.

Aki üzemi baleset miatt válik keresőképtelenné, annak jár a baleseti táppénz. A szabályozás azonban a nyár közepén jelentősen módosult, ezért érdemes újra átvenni a szabályokat, amiket minden munkáltatónak és munkavállalónak szem előtt kell tartania.

A 2013. július 1-től hatályba lépő változások a táppénzszámítás módját érintik, miközben a jogosultság szabályait nem. Aki az elmúlt fél évben jobb fizetésű munkahelyre váltott, jobban jár.

Ha a parlament elfogadja a benyújtott törvényjavaslatot, változhatnak a táppénzszámítás alapvető szabályai. Aki az elmúlt fél évben jobb fizetésű munkahelyre váltott, jobban jár.

A júniustól érvényes új táppénz-szabályozás a korábbinál szorosabb kontrollt és a költségek visszaszorítását célozza, míg az egészség- és életbiztosítások idei kedvező adóváltozásai a munkaadók és a választható juttatások irányából terelik a dolgozókat az öngondoskodás felé.

A nyáron csökkentett táppénz összegek miatt feltehetőleg megnő azok száma, akik még súlyosabb panaszokkal sem fordulnak orvoshoz, ami komoly egészségi kockázatot jelent.  

A felére csökken a "táppénzplafon"; május elsejétől az eddigi összeg, a maximum napi bruttó 10.400 helyett legfeljebb 5.200 forintot kaphatnak naponta azok a keresőképtelenné vált emberek, akiknek van biztosításuk - közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

A magyar egészségbiztosítás megkülönböztet pénzbeli és szolgáltatásbeli ellátásokat, attól függően, hogy ki-milyen biztosítási csomaggal rendelkezik. Ezen csomagoknak a tartalmát szinte évente felülírja a gazdasági helyzet, illetve az erre reagáló, politikai döntés. A HR Portal összegyűjtötte a legújabb, 2011-es állapotot is, hogy a HR-esek informálni tudják a hozzájuk forduló, bajba került munkavállalókat.

A munkavállalók betegség miatti távollétének szabályai több ponton is szigorodtak 2010-ben. A foglalkoztatottsági mutatók változásával összhangban a betegszabadságon, táppénzen töltött napok száma és vele együtt az erre az időszakra jutó ellátások aránya is csökkent. A módosítások sora azonban nem állt itt meg - a táppénz mértékét is maximalizálta a törvényalkotó.

Az aktív dolgozók a válság kirobbanása óta annyira féltik az állásukat, hogy csak nagyon indokolt esetben mennek betegszabadságra. Sokakban tudat alatt fel is merül: vajon lesz még állásom, ha két hét múlva visszamegyek? De az is visszafogja a táppénzcsalókat, hogy most már nemcsak az Országos Egészségpénztár (OEP), hanem a munkáltató által megbízott magánvállalkozás is utánajárhat, valóban beteg-e az illető. De vajon mennyire van keletje a mostani időszakban a táppénzen levő alkalmazottakat ellenőrző szolgáltatásnak?

Egy multi személyzeti munkatársa és a munkajogász tapasztalatai azt mutatják, hogy a dolgozók táppénzre menekülnek az elbocsátások elől, az Országos Egészség Pénztár (OEP) azonban cáfol. Az adatok szerint igaz, hogy az esetek száma 2008-ban emelkedett az előző évhez képest, de még mindig elmarad a 2006-os adatoktól.

Egy osztrák - magyar cégcsoport összehasonlította a magyar és az ausztriai dolgozók 2008-as munkamorálját. Az elemzés szerint: a magyarok lógósabbak, mint a szomszédban dolgozók. A Leier cégcsoport elemzése rámutat arra, hogy 2008-ban akár 30- 40 millió forintos kárt is okozhatnak cégüknek azok a dolgozók, akik egészségesen mentek táppénzre. A győri székhelyű Leier cégcsoport ezért most levélben kér segítséget az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy valamilyen formában rendezni tudja ezt a helyzetet.