Hazánkban több mint két millióan élnek olyan háztartásban, ahol a megélhetés egyetlen ember fizetésén múlik. Persze még az sem jelent anyagi biztonságot, ha két kereső van a családban, mert egy baleset vagy súlyos betegség esetén jelentős jövedelem kieséssel kell számolni, miközben az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos költségek még növelik is a háztartás havi kiadásait.
A július 1-jétől megváltozott táppénz szabályok szerint a táppénz maximális napi összege 10400-ról 5200 forintra csökkent. Könnyen belátható, hogy egy hosszabb ápolást igénylő baleset vagy betegség egy család fizetésképtelenségét is okozhatja. Különösen azok számára kockázatos a táppénzes állomány, akik hitelt törlesztenek, gyerekeket nevelnek, és ahol egy keresetből él az egész család.
„Ha egy súlyos betegség miatt kiesik egy kereset, a táppénz nem nyújt megfelelő, hosszú távú megoldást. Ráadásul az egészségügyi kezelés sokszor plusz kiadásokkal is jár. Fontos azonban, hogy egészségi probléma esetén egy munkavállaló ne a pénzhiány miatti félelemből odázza el a kezelést. Érdemes ezért hosszú távon gondolkodni és felkészülni a váratlan helyzetekre. Ma már vannak olyan biztosítások, amelyek kifejezetten hirtelen jelentkező és hosszú kezelést igénylő betegségekre nyújtanak megoldást." - mondta el Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője. Havi pár ezer forintért már milliós értékű élet-, baleset-, és egészségbiztosítás is köthető, amely hosszabb kezelés alatt is anyagi biztonságot nyújthat a család számára.
Ma egy átlagos család bevételének túlnyomó részét a munkával rendelkező családtagok fizetése adja, ráadásul, a munkaerőpiac helyzete miatt, még az elvileg kétkeresős családokban is sok esetben ez egyetlen keresetet jelent. Emiatt fokozott nyomás van a dolgozók vállán: rajtuk áll vagy bukik a családi költségvetés. Ilyen esetben sokan úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak még a legrövidebb betegszabadságot sem. Márpedig komoly következményekkel jár, ha a munkavállalók anyagi megfontolásból a komolyabb problémákkal sem fordulnak orvoshoz.
Hazánkban és világ fejlett országaiban egyaránt nagyon gyakoriak a szív- és érrendszeri problémák, itthon már 2002-ben minden második halálért ez a betegségcsoport felelt. „Egyre többször találkozunk olyan esetekkel, amikor szinte az utolsó pillanatban fordulnak hozzánk a betegek, és sajnos olyan is előfordul, hogy valaki addig halogatja a problémát, amikor már túl késő. Rendszeresen látok olyan betegeket, akik, ha előbb kérnek segítséget, könnyebben gyógyíthatók, és nem fordulna veszélyesre az állapotuk. Különösen a szívbetegségeknél és a rákos megbetegedéseknél nem szabad várni. Ha például valaki nem szánja rá az időt - akár hónapokat is - a megfelelő rehabilitációra egy szívinfarktus után, nagyobb eséllyel szenvedhet el újabb, akár végzetes infarktust. Ez egy ördögi kör. Különösen a férfiakra jellemző, hogy nem szívesen járnak utána az egészségi problémáiknak, és a lehető legtovább igyekeznek megőrizni munkaképességüket. Ez viszont az életükbe is kerülhet." - mondta el Dr. Vértes András kardiológus főorvos.
