Egy évvel ezelőtt még az volt a legnagyobb problémájuk a cégeknek, hogy évente több millió forintos kárt okoznak a táppénzcsalók, ám a válság miatt ez megváltozott: egyre több dolgozónak maga a munkáltató javasolja a betegállományba vonulást a válság hatására visszaesett megrendelések miatt, ám a dolgozók ódzkodnak ettől, nehogy úgy döntsön a cég, hogy már vissza sem kell jönni. Olyannyira nagy a bizonytalanság és az állásféltés, hogy a törvény adta lehetőség ellenére a legtöbben még a szabadságuk egy részét is veszni hagyják. A szabadságkiadás gyakorlatát ellenőrizve a munkaügyi felügyelők a leggyakrabban azzal a szabálytalansággal találkoztak, hogy a munkáltató papíron kiírja ugyan a szabadságot, alkalmazottja azonban dolgozik. Ha már szabadságra sem mernek elmenni az alkalmazottak, akkor elképzelhető, hogy betegen sem engedik meg magunknak ezt a "luxust". Ugyanakkor azoknál a cégeknél, ahol nagyobb létszámú leépítés várható, sokan választják megoldásként a táppénzt. A passzív táppénz akkor jár, ha a munkavállaló az állásvesztés után három napon belül felkeresi a háziorvost és az keresőképtelennek nyilvánítja. Ezzel pedig a legtöbb munkavállaló él, amiben az orvosok is partnerek - mondták el akkor a HR Portálnak nyilatkozó szakemberek.
Az egész évre vonatkozóan még nincsenek OEP-adatok, de első háromnegyed év számai arról árulkodnak, hogy 2008-as esztendőhöz képest kevesebb volt a táppénzes esetek száma 2009-ben - árulta el Molnár Barbara. Az OEP munkatársai úgy látják, hogy továbbra is érdemes óvatosan bánni, azon kijelentésekkel, amelyek szerint az emberek táppénzre menekülnek a válság elől, hiszen ez nem következik egyenesen az adatokból. Ugyanakkor az, hogy megemelkedett a táppénzen töltött napok száma, az jelentheti azt is egyebek között, hogy a munkájukból elbocsátott dolgozók maximálisan kihasználják a passzív táppénzen töltött időt. Ez egyébként augusztus 1-je óta már csak 30 nap (augusztus 1. előtt 45 nap volt.) Ha több évre visszamenőleg vizslatjuk a számokat, mégis azt lehet mondani, hogy bizony egyre kevesebbet vannak az emberek táppénzen - mondta el a HR Portálnak az OEP munkatársa
A szomszédot nem kérdezhetik meg
Eközben már magáncégek is utánajárnak, valóban keresőképtelen-e a dolgozó, így tesz például a Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató cég is. A szolgáltatás keretében javaslatot tesznek a munkaszerződés átalakítására és miután a munkavállaló írásban hozzájárult személyes adatainak (név, lakcím) kiadásához, valamint ahhoz, hogy felkereshetik betegszabadság alatt, a cég munkatársai élve a lehetőséggel, meglátogatják otthonukban a táppénzen lévő alkalmazottakat a munkaadók megbízásából. És hogy miből áll egy ilyen "látogatás"? A szolgáltató munkatársai megtudakolják tőlük, mikor tudnak újra dolgozni. A személyiségi jog és betegjog miatt azonban nem figyelhető meg a dolgozó környezete, mint ahogy a szomszédok kikérdezése sem megengedett. Vagyis nem ellenőrizhető le, hogy valóban beteg-e a dolgozó, állítják, hogy nem is ez a cél. Pedig a szomszédok megkérdezése is benne lett volna az eredeti tervek szerint, azonban a jogi akadályok miatt ezt törölték - magyarázza Kurdi Ferenc, a Pannon-Work Zrt. értékesítési és marketingvezetője.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja.
