2017. január 1-től, ha a pénzbeli ellátást, valamint a baleseti táppénz igényt az igényléstől számított 21 napon belül az ellátást folyósító szervnek nincs lehetősége teljesíteni, mert a biztosított jövedelméről a foglalkoztatója nem nyújtott be bevallást, és a jövedelmi adatok így nem állnak rendelkezésre, nem történik ellátási előleg megállapítás. 2017-ben a rendelkezésre álló adatok alapján kell az ellátást megállapítani. Ha a biztosított jövedelméről a bevallás később pótlólag benyújtásra kerül, a bevallott adatok alapján kell az ellátást megállapítani, valamint az ellátásról elkészített határozatot ennek megfelelően módosítani – figyelmeztet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
2018. január 1-től a táppénz összegének megállapításakor a korábban alkalmazott két éves folyamatos biztosítási időt előíró szabályt felváltja a 730 napos biztosítási idő szabály. Eszerint a biztosított táppénzének összege a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a folyamatos biztosítási időszakának ideje alatt rendelkezik legalább 730 nap Tbj. 5. § szerinti biztosítási nappal.
Más fontos változások is voltak a tavaly elfogadott adótörvények között!
A táppénz alapjának 50%-a abban az esetben a táppénz összege, ha a biztosított ennél kevesebb biztosítási nappal rendelkezik, illetve fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban részesül, valamint ha a szülőként 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik. Általános előírás lett, hogy az ellátások késedelmes kifizetése esetén nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 Ft-ot.
