Tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízásából országosan 74 ezer alkalommal vizsgálta 276 úgynevezett felülvéleményező orvos, hogy jogosan van-e valaki otthon táppénzen. A megvizsgáltak 5,6 százalékát nyilvánították keresőképessé. - olvasható a Leier cég elemzésében.  A győri székhelyű vállalat ügyvezetője azonban még szigorúbb intézkedéseket szorgalmaz a hatóságoknál. Komlós Andor elmondta, cégüknél az utóbbi két évben megduplázódott azon munkavállalóik száma, akik így mennek el pihenni, vállalnak feketén idénymunkát vagy húzzák az időt és kapják a táppénzt munkaviszonyuk megszüntetése előtt.

Az építőanyag-gyártó cégcsoport ügyvezető igazgatója rámutatott, mivel a dolgozó betegségének első 15 napjában a munkáltató köteles a munkavállaló bérének 80 százalékát fizetni, utána pedig a táppénz egyharmadát, ezért az így kifizetett plusz költségük a helyettesítéssel együtt idén januártól októberig elérte a 29 millió forintot. Az igazgató megjegyezte, a szomszédos Ausztriában lévő üzemeikben csak nagyon ritkán találkoznak ilyen esetekkel.

Túlélési technika

A cégcsoport elemzése hivatkozik Marton Károly, nyugalmazott főiskolai
docens véleményére is, aki szerint: ez a fajta viselkedés a magyarok egyik túlélési technikája, amikor bizonytalannak érzik pozíciójukat a munkahelyükön. Marton Károly hozzátette, ez jóléti társadalmakban csak ritkán fordul elő, de mi még nem mondhatjuk el, hogy olyan nemzetközösségben élnénk, mint a nyugat-európaiak.

A szakember kifejtette, az egyéni érvényesülésben a csoportérdek felelősségoldala kisebb dominanciával bír, azaz az egyén pénztárcája sokkal fontosabb, mint a munkahelyi közösség segítése és az együtt elért eredmények. A magyar találékony, kreatív nép, aki mindig minden helyzetet túlél és ehhez mindig megtalálja a kiskapukat, így volt ez a török idők alatt, a szocializmusban és most is- mutatott rá a pszichológus.

Mire ellenőrzik, már egészséges

A Leier cégcsoport elemzése hivatkozik Istántsuly Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának véleményére is. Szerinte gyakorlatilag társadalombiztosítási csalást követ el az orvos, ha valakit jogtalanul vesz betegállományba, mivel az "egészséges beteg" az Egészségbiztosítási Pénztártól kapja táppénze kétharmadát. Hozzátette, a munkáltatónak két lehetősége van, ha felmerül a gyanú: vagy bejelenti az esetet az egészségbiztosítási pénztárnál és 12-14 ezer forintos díj ellenében a hatóság leellenőrzi, hogy valóban beteg-e a munkavállaló vagy konkrét bizonyítékokkal közérdekű bejelentést tesz és a pénztár vezetője mérlegel, hogy lefolytassák-e a vizsgálatot vagy sem.

Utóbbit egyébként bárki megteheti, előbbit csak a foglalkoztató, akinek - Istántsuly Dezső szerint - érdemes egyszer felvállalnia a 14 ezer forintos ellenőrzési díjat, mert utána visszatartó ereje van a razziának a dolgozók körében. Ahogy annak is, hogy a dolgozó munkaviszonya azonnali hatállyal megszüntethető, ha bebizonyosodik róla, hogy jogtalanul van táppénzen. Az igazgató azonban megjegyezte, a probléma az, hogy sok esetben csak pár napot tölt táppénzen a munkavállaló és mire a felülvizsgáló orvos kimegy hozzá, ő már vissza is állt a munkába.