A szülők többsége természetesnek tartja, hogyha gyermeke elkap valamilyen betegséget, akkor nem megy óvodába, iskolába, hanem otthon marad. (Bár egyy friss felmérés szerint a munkavállalók egyharmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük lebetegedik, és minden tizedik 8–14 év közötti gyermek egyedül marad otthon betegség esetén – pedig akár táppénzre is elmehetnénk.) Önmagukkal szemben a felnőttek viszont nem ennyire engedékenyek: ők csak akkor pihennek, ha állapotuk már végképp nem engedi a munka fölvételét. A Wick Pharma GmbH 2014-ben, 15 ország részvételével készített felmérése szerint a dolgozók 66 százaléka akkor is bemegy dolgozni, ha észleli magán az influenza jeleit.
Mások maradjanak otthon, én dolgozom
Ezzel szemben viszont a felmérésben résztvevő válaszadók 60 százaléka úgy nyilatkozott, hogy zavarja őt, ha egyik kollégája végigköhögi mellette a napot. A magyaroknál ugyanez az arányszám 71 százalék volt. Világviszonylatban gyakran a beteg kollégáknak tulajdonítják, ha mások is elkapnak egy kórt járványok idején. A 15 ezer megkérdezett személy 64 százaléka kijelentette, hogy igenis, már előfordult, hogy kollégái megbetegítették.
A kutatás szerint egy ember évente átlagosan 2-3-szor betegszik meg, alkalmanként 4-5 napra. Ennek ellenére a válaszadók 64 százaléka alig négy napot töltött betegszabadságon.
A tapasztalatok szerint a kellemetlen tünetekkel járó betegségek csökkentik a teljesítményt, azért hiába megy be valaki lázasan és torokgyulladással a munkahelyére, aligha lesz munkáltatója hasznára. Hogy a dolgozók ezek ellenére megpróbálják elvégezni a munkaköri leírásuk szerinti feladataikat, elsősorban a munkából való kieséstől való félelemmel magyarázzák. Sokan hozzá is teszik: a kisebb betegségek nem adnak okot a távolmaradásra.
A magyarokra különösen jellemző, hogy munkáltatói nyomásra "vallják magukat betegen is egészségesnek", hiszen tartanak a következményektől, pedig a jog szerint ilyenek nem lehetnek.
Berényi András ügyvéd felhívta a figyelmet: egyetlen munkáltató sem várhatja el dolgozóitól a betegen való munkavégzést. A törvény viszont nem csak a dolgozót védi, hiszen a cégnek jogában áll orvosi igazolást kérni, ha valaki beteget jelent az állományból.
- A háziorvos kiírhatja a dolgozókat táppénzre. Ha valakit netán azért bocsátanak el, mert betegen nem dolgozott, a biztos győzelem reményében fordulhat a munkaügyi bírósághoz – mondta a jogász. (A 2015-ös táppénz szabályokat itt találja.)
Ezt a munkáltatók többsége is tudja, ezért ritkán indokolják ezzel a kirúgást. Az ügyvéd tapasztalatai szerint viszont olyan munkakörökben pedig, melyekben a munkavégzés minősége szubjektív kérdés, könnyen találhatnak egyéb okot a "feleslegessé vált" munkaerő eltávolítására. Persze általában – nehogy feltűnő legyen- nem közvetlenül a betegszabadság lejárása után közlik a dolgozóval, hogy a továbbiakban nem számolnak vele.
Sok cég kompromisszumos megoldást javasol, ha egy dolgozó megbetegszik. Az egyik ilyen lehetőség, hogy egy minimális teljesítést a lábadozó kolléga vállaljon otthonról, igaz, ez csak bizonyos területeken lehetséges. Egy fordítóiroda munkatársa otthon is be tudja kapcsolni számítógépét, viszont egy kőműves aligha tehet bármit is a munka helyszínén kívül. A folyamatos munkarendben működő cégeknél gyakori a pozitív példa: egyszerűen elcserélik a műszakokat, szolgálati napokat, ezért tulajdonképpen a betegszabadságra való kiírás nélkül is megoldható, hogy a munkavállaló otthonában heverjen ki egy kórt.
- A beteg kolléga pótlásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia, tehát nem elvárható, hogy a beszélni is nehezen képes torokgyulladástól szenvedő dolgozó próbáljon keresni valakit, aki átvállalja tőle a műszakot vagy a penzum egy részét – mondta Berényi.
K.
