Aminek az oka, hogy egyre több digitális eszközt használunk.

Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a dolgozók egészsége fokozott veszélynek van kitéve a különböző biológiai kórokozók miatt, és ettől függetlenül is előfordulhat, hogy például járványos időszakban a megbetegedések megelőzése válik szükségessé. Kötelezővé tehető-e ilyen esetekben bizonyos védőoltások beadása a munkavállalóknak? Előírhatja-e a munkáltató bizonyos védőoltások beadatását?

Ma már sokan az ülést tartják az új dohányzásnak. A mozgásszegény életmód és a többórás ülés veszélyeire egyre többször hívják fel a figyelmet, de a helyzet nem sokat változott. Sőt az európaiak az elmúlt tíz évben egy órával többet ülnek naponta, mint korábban. A sok ülés elhízáshoz és számtalan ezzel összefüggésbe hozható betegség kialakulásához vezethet. Romlik a koncentráció és a teljesítőképesség is. A helytelen testtartás pedig az életminőséget jelentősen rontó mozgásszervi megbetegedések és a munkából való tartós kiesés okozója lehet. Pedig a megoldás viszonylag egyszerű, néha fel kéne állnunk az egészségünkért.

2012 óta a munkáltatók adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak az egészségbiztosítást. Ennek hatására az elmúlt öt évben a duplájára emelkedett a betegség- és egészségbiztosítások éves díjbevétele az UNION Biztosító becslése szerint. Ugyanakkor továbbra is várat magára e biztosításforma igazi felfutása, aminek feltétele a határok régóta esedékes egyértelmű kijelölése az állami és a magánellátói feladatok között. Addig is az ügyfelek főként arra használják biztosításaikat, hogy ne kelljen megtapasztalniuk a szakorvosi ellátásban fennálló anomáliákat: elsősorban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és orthopédiai magánrendelésekre jelentkeznek be

Nemzetgazdasági szinten több száz, akár ezermilliárd forintos értéket képviselhet az egészségügyi innováció és az ebből adódó hatékonyságjavulás, illetve kedvezőbb népegészségügyi helyzet Magyarországon.

A nagy stressznek kitett és túlhajszolt munkavállalók, vezetők egészsége tipikus tüneteket mutatva rendül meg. A "menedzserbetegség" miatt rendszerint tele vannak a fül-orr-gégészeti rendelők.

Mindinkább népbetegséggé válnak az irodai alkalmazottak és a fizikai munkások körében az izomfeszülés miatt kialakuló ortopédiai panaszok, amelyeken ha krónikussá válnak, már sok esetben csak a műtét segíthet. Azonban ha rendszeres nyújtógyakorlatokat végzünk, megelőzhetjük ezt a problémát.

Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a dolgozók egészsége fokozott veszélynek van kitéve a különböző biológiai kórokozók miatt, és ettől függetlenül is előfordulhat, hogy például járványos időszakban a megbetegedések megelőzése válik szükségessé. Kötelezővé tehető-e ilyen esetekben bizonyos védőoltások beadása a munkavállalóknak? Előírhatja-e a munkáltató bizonyos védőoltások beadatását?

Az iskola, a munkahely és a tömegközlekedési eszközök számítanak leginkább fertőző gócoknak az influenzajárvány idején – ezért kiemelten fontos a munkahelyeken a tisztaság és hogy a beteg kolléga egyszerűen maradjon otthon.

Az elmúlt években emelkedett azon cégek száma, amelyek gazdaságilag is kifizetődőnek tartják a munkavállalók egészségmegőrzésének támogatását. Nem is csoda: minél egészségesebb a dolgozó, annál hatékonyabban teljesít a munkahelyén.

Az irodában töltött dolgos hétköznapok alatt néha nehéz ellenállni egy-egy finom falatnak. Olykor bizony előkerül a fiók mélyéről a „vészhelyzetre” félretett nassolnivaló is. Mindez a reggeltől estig tartó ülőmunkával pedig nem a legjobb kombináció, hiszen könnyen felszaladnak a pluszkilók. Ha szeretnénk fittebbek és egészségesebbek lenni a mindennapokban, fogadjuk meg a dietetikus tanácsait és jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben!

Köteles eltűrni a munkáltató, hogy a beteg dolgozó megtagadja a munkavégzést és otthon maradjon. Ennek ellenére a dolgozók több mint fele betegen is bemegy a munkahelyére. Hiányzás esetén a munkaképtelenség tényét azonban nem elegendő bemondani, hanem mindenképpen orvosi igazolással szükséges alátámasztani.

Az elmúlt években ugyan csökkent a táppénzen töltött napok száma, de tavaly már megfordult ez a trend. Az okok egyszerűek: a felnőtt lakosság mindössze 7 százaléka mondható teljesen fittnek. Pedig a vállalkozásoknak is érdekében állna az egészségmegőrzés.

Harmadik alkalommal indul hazánkban a Legfittebb Munkahely Felmérés azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi egészségfejlesztés fontosságára, és hogy díjazza a dolgozók egészségéért aktív szerepet vállaló hazai vállalatokat.

Bár minden ötödik munkavállaló szenved mozgáshiány következtében kialakult egészségkárosodásban, csak 50 százalékuk sportol hetente, derül ki a Profession.hu felméréséből. A leggyakrabban a saját tulajdonú céggel rendelkezők, illetve a 29 év alattiak végeznek testmozgást, és csak kevés olyan vállalat van, ahol mozgásra ösztönzik a munkavállalókat.

Az irodai munkát végzők háta az átlagosnál is nagyobb veszélynek van kitéve, hiszen az egész napos ülés következében sokan küszködnek gerincproblémákkal, hátfájdalommal, de az egészségtelen tartásnak súlyosabb következményei is lehetnek. A gerinc egészségéért sokat tudunk tenni még ülőmunka esetén is, ha megfogadjuk Dr. Major Zoltán reumatológus főorvos 7+1 tanácsát.

Akár háromszoros megtérülést is hozhat a munkavállalók egészségébe fektetett összeg egy-egy vállalatnak. Ráadásul a dolgozók rendszeres mozgása növeli a kreativitást, szerepet játszik a hatékony munkavégzésben és közösségépítő hatása van. A Legfittebb Munkahely Felmérés második alkalommal indul hazánkban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi egészségfejlesztés fontosságára, és hogy díjazza a dolgozók egészségéért aktív szerepet vállaló hazai vállalatokat.

A cégek az elmúlt években tekintélyes mértékben növelték az ez irányú ráfordításaikat, és ma már döntő többségüknél futnak olyan programok, amelyek hozzájárulnak a dolgozók mentális-és fizikai kondíciójának megerősítéséhez.