2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Táppénz, 2005–2013 című átfogó elemzéséből. Ez alatt az időszak alatt nemcsak a táppénzes napok száma lett kevesebb, de a táppénzes időszak is lerövidült: míg 2005-ben egy beteg munkavállaló átlagosan 30 napot töltött táppénzen, 2013-ban már 6 nappal kevesebbet, mutat rá az összefoglaló.
A KSH adatai szerint a kilenc évig tartó csökkenő trend tavaly fordult meg, amikor az egy évvel korábbi 19,8 millióról 21,6 millióra nőtt a táppénzes napok száma. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben naponta átlagosan 59 ezer fő volt táppénzen: ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mindezzel összefüggésben az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásai a 2013-as 58,0 milliárdról tavaly 66,5 milliárdra nőttek.
A Profession.hu „Munka és egészség” kutatása szerint ugyanakkor a táppénzes adatok nem adnak hiteles képet a magyar munkavállalók valódi egészségi állapotáról. Az állásportál tavalyi felmérése alapján ugyanis a dolgozók 32 százaléka félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik válaszadót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg. A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti.
Kimerültünk
Foglalkozás-egészségügyi szakértők szerint a magyar munkavállalók egyharmada vitálisan kimerült. (Nem alszunk eleget, inkább kávén élünk.) A munkavégzés minősége pedig nagymértékben függ a jó közérzettől, illetve az azt megalapozó jó egészségi állapottól. A cégek felelőssége nem a gyógyítási tevékenység, hanem az egészség megőrzése, illetve fejlesztése. „Az egészséges, azaz a fitt munkavállaló biztosíthatja a munkáltatónak a folyamatos és magas színvonalú termelést” – magyarázta Juhos András, az UNIQA Biztosító vezérigazgató-helyettese. Azonban a munkaadói felelősség még nem épült be a felelősségi struktúrába itthon.
Ezeknek az arányoknak ugyanakkor ellentmondtak az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok, hiszen krónikus betegségről a magyar felnőttek 55 százaléka számolt be, a vizsgált évben 99 százalékuk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.
Fitt vagy sem?
Az UNIQA Mobil Egészségközpontjának szakemberei május és augusztus között fővárosi és vidéki helyszíneken – városi sportnapokon, fesztiválokon, lakossági fórumokon – vizsgálták a hazai lakosság fittségi állapotát. A 20 helyszínen több mint 1000 önkéntes állapotfelmérés adatainak elemzéséből szintén az látszik, hogy ha tisztában vagyunk is a táplálkozás, a megelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságával, egészségi és fittségi állapotunk ezt nem tükrözi.
