A magánszemélyek egészségügyi önrendelkezési joga az egyik legfontosabb alkotmányos alapjog. Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy főszabály szerint mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. E joggal kerülhet szembe adott esetben a munkáltatónak az a kötelezettsége, hogy az egészséges és biztonságos munkafeltételeket biztosítsa a dolgozók számára. Az egyén önrendelkezési jogával szintén szembe kerülhet mindenki másnak az egészséghez fűződő joga, hiszen a fertőző beteg adott esetben veszélyeztetheti mások egészségét is. E helyzetekben merülhet fel, hogy korlátozható-e az érintettek önrendelkezési joga.
Léteznek azonban olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a munkavállalók veszélyes kórokozóknak kitéve dolgoznak. Ilyenek lehetnek például a hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítmények, szennyvíztisztító létesítmények, bizonyos egészségügyi munkakörök. Ilyen esetekben miniszteri rendelet, tehát jogszabály határozza meg a munkáltató kötelezettségeit a munkavállalók egészségének védelmében (pl. kockázatbecslés, képzés, higiénés védelem stb.), és ennek körében a rendelet bizonyos munkakörökben a foglalkoztatás feltételeként előírhatja a védőoltás beadását. Ebben az esetben tehát nem a munkáltató egyoldalú döntése, hanem jogszabály előírása alapján kerül sor az önrendelkezési jog átlépésére, és az oltás kötelezővé tételére adott munkakörben.
Munkáltató által előírt oltás?
Fontos, hogy a munkáltató nem teheti egyoldalúan kötelezővé bizonyos oltások beadását, ha ennek nincsen az említett miniszteri rendeletben meghatározott alapja. Így például, ha influenzás időszakban a munkáltató saját döntése alapján megvásárolja a vakcinákat, akkor sem kötelezheti a dolgozókat az oltás beadatására. Ilyenkor, aki nem szeretné az oltást, az önrendelkezési jogával élve megtagadhatja ezt, és emiatt hátrány nem érheti a munkáltatónál.
Megbetegedési veszély esetén (pl. járvány esetén) vagy életkorhoz kötötten, kötelező védőoltást miniszteri rendelet alapján az országos tisztifőorvos, vagy ha a helyzet nem az egész országot érinti, akkor az alacsonyabb szintű egészségügyi szervek (pl. járási hivatalok) rendelhetnek el. Ebben az esetben sem a munkáltató dönt tehát a védőoltásról, hanem az illetékes állami szervek.
A kötelező védőoltás alóli mentesítés kivételes esetben, akkor kérhető, ha a védőoltásban részesítés az érintett egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás az illető egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és e körülmények változása belátható időn belül nem várható.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
