A Pénztárszövetség az NRC Kutatócentrum segítségével átfogó kutatást készített, hogy részletesen bemutathassa a legfrissebb előtakarékossági szokásokat, attitűdöket. „A lakosságnak csupán az egyharmada előtakarékoskodik nyugdíjas éveire, pedig 10-ből 9 felnőtt dolgozó ismeri a pénztárakat, sőt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a leggyakoribb megtakarítási forma” – nyilatkozta Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke.
A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a pénztári megtakarítási mód a leginkább költséghatékony, és ehhez kapcsolódik a legjobb ár–érték arány is. Tény, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a pénzügyi piacon az egyik legalacsonyabb költségeket igénylő megtakarítási forma. A mostanihoz hasonló alacsony kamatkörnyezetben az önkéntes nyugdíjpénztárak biztonságosan, az inflációt bőven meghaladó – tavaly akár két számjegyű – hozamokat kínáltak. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás elkezdése is egyszerű, nem igényel sem sok időt, sem külön szakértelmet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai ráadásul az egyéni befizetéseik után 20 százalékos (akár évi 150 ezer forintos) adó-visszatérítést is igényelhetnek, ami szintén jelentős érv a kasszák mellett.
Kevesen előtakarékoskodnak
„Hogy a dolgozók kétharmadánál mindezek ellenére mi is a megtakarítások elmaradásának leggyakoribb oka, mennyire bíznak az emberek a jövőben, mit tehetünk, hogy merjenek, akarjanak gyűjtögetni, nos ezek a kérdések, válaszok nagyon fontosak számunkra. Közhelynek tűnik, de sajnos minél később vágunk bele a gyűjtögetésbe, annál többet kell rászánnunk ugyanahhoz az eredményhez” – magyarázta Kravalik Gábor.
A pénztárak saját adatai alapján a ma 30 éves kor alattiak csak a teljes tagság 7 százalékát alkotják, pedig az idő nekik dolgozik: az ő alacsonyabb (átlagosan jelenleg csupán 7200 forintos egyéni és munkáltatói) befizetéseikkel, hosszú távon stabil nyugdíj garantálható. A Pénztárszövetség szerint az előtakarékosság fontosságát, azt, hogy a gondtalan időskor érdekében érdemes pénzt félretenni, ezzel együtt is egyre többen ismerik fel, ami a főleg az egyéni tagdíjbevételeken látszik meg.
A Pénztárszövetség friss kutatásának adataiból kitűnik, hogy a megkérdezettek átlagosan havi 31 ezer forint megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy az általuk kívánt életszínvonalat meg tudják tartani. Az idősebb korúak egyre magasabb összegekben gondolkodnak, a 40 éven felüliek már minimum havi 50 ezer forintra teszik ezt a szintet.
A szektor adatait elemezve is észrevehető, hogy a tagság befizetései a kor előrehaladtával valóban növekszenek, bár mértékük jóval elmarad attól az összegtől, amit maguk a kasszatagok gondolnának ideálisnak. Míg a munkáltatói támogatások összege az idővel nem, vagy nem jelentős mértékben változik, addig megállapítható, hogy a tagok egyéni befizetéseiket 30 éves koruk után átlagosan 3600 forintról 60 éves korukig 7300 forintra, később pedig (bár a 60 éven felüliek aránya a tagság körében csupán 6 százalék) már 15 ezer forint fölé is emelik. Ezek az egyéni befizetések a munkáltatói támogatásokkal kiegészítve, hosszú távon felhalmozva elegendőek lehetnek a nyugodt jövőhöz.
A Pénztárszövetség szerint a pénztártagok körében tett érhető a tudatosság, hiszen tisztában vannak azzal, hogy mekkora havi megtakarított összeggel tudnák biztosítani az általuk elvárt életszínvonalat. Továbbra is nagy ugyanakkor a szakadék a tagok által ideálisnak tartott és a ténylegesen félretett forintok összegében. A felismerés és a lehetőségek közötti szakadék áthidalását a szövetség a kérdés fontosságának tudatosításával reméli.
