A Világbank aktuális adatai szerint ma Magyarországon a lakosság mintegy 18 százaléka számít időskorúnak, azaz ekkora részét adják a társadalomnak a 65 év felettiek. 2030-ra 2,1 millió fő lesz ebben a korsávban, 2060-ra pedig 2,6 millió fős lehet a 65 év feletti korosztály, ami 33 százalékos arányt jelent. 45 éven belül Magyarország népességének harmada 65 évnél idősebb korú lesz.
A Népességtudományi Intézet szakértői által most készített népesség-előreszámítás (alapforgatókönyve) szerint 2060-ban várhatóan 7,9 millió fő körül alakul Magyarország népessége, vagyis a következő 45 évben 2 millió fővel fogyatkozunk. Az optimista előrejelzések szerint a várható népességszám 8,69 millió fő, a pesszimista előrejelzések szerint pedig 6,7 millió fő: a két szélső becslés között az eltérés csaknem 2 millió fő!
Tudjuk, de nem teszünk semmit
Az OTP Bank Öngondoskodási Indexe rámutatott, hogy bár a hazai lakosság mintegy 83 százalékának fontos az időskori anyagi biztonság, mégis 82 százalék véli úgy, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő ahhoz, hogy megéljen belőle. Ennek ellenére a megkérdezettek több mint 66 százaléka nem rendelkezik és nem is tervez nyugdíjcélú megtakarítást. Az öngondoskodás hiányát jól mutatják az OECD adatai is, amelyek rámutattak, hogy a hazai nyugdíjasok bevételeinek 86 százalékát az állami nyugdíjjáradék teszi ki.
„Ma Magyarországon, közel 10 millióan vagyunk, ebből mintegy 4 millióan vannak az aktív korúak. Ha azt nézzük, hogy a hazai nyugdíjpénztárak összesített taglétszáma meghaladja az egymillió főt, akkor azt látjuk, hogy van még lehetőség a bővülésre. Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy a válság óta tartó csökkenő trend megfordult, és immáron egy éve folyamatosan növeljük a taglétszámunkat. Meggyőződésünk, hogy a tudatos megtakarítások segítségével, hatékonyan lehet hatástalanítani a nyugdíjbombát, ugyanis, ha csak 5000 forintot tudunk havonta megtakarítani, akkor is több mint 2,5 millió forintnyi vagyont tudunk felhalmozni nyugdíjas éveinkre 20 év alatt” – mondta el Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Olcsóbb is lehet jövőre
Amennyiben maradnak a már ismert szabályozási tényezők a cafeteria számításában és az adózásban, a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökkenésével a béren kívüli juttatásokat is kevesebb adó terheli majd, jelenleg ugyanis a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeres értéke után kell 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni.
Ez az EHO az egyes meghatározott juttatások esetén 27 százalék. Így a teljes közteher 35,7 százalék, illetve 51,17 százalék. Amennyiben a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken, 2016-ra 34,51 százalék lehet a béren kívüli juttatások közterhe. (49,98 százalék az egyes meghatározott juttatások esetén). (Így a karácsonyi juttatásokat is olcsóbban megúszhatjuk, ha jövőre adjuk.)
Kicsit megnehezíti a béren kívüli juttatási rendszerek megértését, hogy több helyen van elbújtatva a törvényi szabályozása. Vannak jogszabályi hivatkozások a személyi jövedelemadó-törvényben, vannak az önkéntes kölcsönös pénztárakról szóló törvényben, és itt-ott néhány kormányrendelet is intézkedik az egyes juttatási formákról.
A béren kívüli juttatások (cafeteria) közül a munkavállalók választhatják ki, mely elemeket milyen értékben kérik. A cégek megszabhatják viszont, miből lehet választani. Nyilvánvaló, hogy ami nincs a palettán, az nem is választható. A cafeteria adóterhe az elmúlt években többször is nőtt, a 2014- évi „megpihenés” után 2015-re a korlátok változtak. A különböző lehetséges juttatási elemek keverednek, érdemes figyelni arra, mi számít bele az egyedi határokba.
