öngondoskodás cikkek
Sokat bukhatunk a tévhitek miatt nyugdíjasként
Sokakat érhet keserű meglepetés, amikor nyugdíjba mennek, ha elterjedt tévhitekre alapozzák, hogy mitől függ majd a nyugdíjuk összege. A legtöbben ugyanis még mi9ndig azt hiszik, hogy az utolsó évek számítanak a nyugdíj megállapításánál, ők nagyot csalódnak majd.
Rákaptunk a nyugdíjbiztosításra
A tavaly év elejétől elérhető adókedvezménynek köszönhetően jelentősen nőtt a magyarok hajlandósága az öngondoskodásra, komoly lendületet kaptak a hosszú távú megtakarítások.
A nyugdíjban sem pihenhetünk
A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. Mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.
35 fölött érdemes átgondolni a cafeteriát
A cafetéria egyre népszerűbb a munkáltatók és a munkavállalók oldaláról is. A munkavállalói trend, hogy a leglikvidebb formákat igénylik, amivel egy kvázi fizetés-kiegészítést kaphatnak. Egy új és örvendetes trendként viszont, hogy egyre többen az önkéntes nyugdíjpénztárt is beválogatják a csomagba.
Nyugdíjpénztár: érdemes odafigyelni!
A nyugdíjpénztár tagok több mint 87 százaléka biztosra megy a kockázatokat és várható hozamot illetően, amikor portfoliót választ. A legnépszerűbb az úgynevezett „kiegyensúlyozott portfolió”.
A lakosság kétharmada még mindig a nyugdíj-csodában bízik
A hazai lakosság mintegy 71 százaléka véli úgy, hogy vélhetően az állami nyugdíj nem lesz elegendő ahhoz, hogy megéljen belőle. Ennek ellenére a megkérdezettek több mint 60 százaléka nem rendelkezik és nem is tervez nyugdíjcélú megtakarítást – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexből. Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt egy évben, a válság óta először növekedett a pénztári tagok száma és az eseti befizetések összege.
A többség érzi, hogy gond lesz a nyugdíjjal
A 25-55 éves korosztály tagjainak 61 százaléka tekinthető megtakarítónak: ők azok, akik konkrét céllal takarékoskodnak és átlagban havi 20 ezer forintot tesznek félre. Az életkori tényezők erősen meghatározzák, hogy ki mire gyűjt.
Negyven éves korunkig nem izgulunk a nyugdíj miatt
Negyven felett tesszük meg az első lépéseket a nyugdíjas évek anyagi biztonsága felé. A szerződést kötők közül minden ötödik ember 40 év alatti, ötből négyen viszont továbbra is 40 év felett kötnek nyugdíjbiztosítást: átlagosan 47 évesen.
Egyre menőbb a lakástakarék
Mintegy félmillió, fiatalokból vagy középkorúakból álló háztartás van ma Magyarországon, amely legalább egy lakásszámla nyitását tervezi. A szerződéskötést tervezők meglévő megtakarításaikon felül havonta átlagosan 11 700 forintot tennének félre lakáscéljaik megvalósítására.
Nem automatikusan jár a nyugdíjbiztosítás után adókedvezmény
Múlt év elejétől újra jár az üzleti biztosító társaságokkal kötött nyugdíjbiztosítások után az adókedvezmény, de a szerződők ezt nem automatikusan kapják, hanem a biztosító igazolása alapján, a személyi jövedelemadó bevallásukban igényelhetik vissza.
Nyugdíj: nagyot kaszálhat, aki időben kapcsol
Hosszútávon jelentős összeg halmozható fel a nyugdíjbiztosításokkal, így megalapozható a megfelelő időskori életszínvonal. Minél korábban lát neki valaki az öngondoskodásnak, annál többet kap később, ráadásul az állami támogatás akár milliós nagyságrendű pluszt jelenthet.
A nyugodt időskor ma kezdődik
Az előrelátó harmincasok például már egy kisebb összegű havi ráfordítás mellett is több tízmillió forintos megtakarítással mehetnek nyugdíjba.
Alig van félretett pénzünk
A magyarok elsöprő többsége csak csekély megtakarítással rendelkezik, a bankban vagy otthon tartja a pénzét. Kockázatot nem szívesen vállalnak, a legnépszerűbbek a kis összegű, rövid távú, tőkevédett befektetések.
A nők többet költenek, de többet is tesznek félre
A a nők jobban törekednek arra, hogy rendszeresen félretegyenek, ugyanakkor saját bevallásuk szerint hajlamosabbak arra, hogy többet költsenek a tervezettnél, bár a férfiak még így is többet fordítanak szórakozásra és hobbira.
Egyre menőbb a nyugdíjbiztosítás
Jól teljesítenek a nyugdíjbiztosítások az adókedvezmény bevezetését követő első évben, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ajánlása is jelentős szerepet játszott. A felügyelet ajánlásának hatálybalépését követően havonta átlagosan 54 százalékkal több szerződés született, mint a hatálybalépés előtt. Az ügyfelek átlagosan közel 20 évet szánnak a nyugdíjra való felkészülésre és havi 25 ezer forintot fordítanak leendő nyugdíjuk kiegészítésére.
Nyugdíjbiztosítás: még néhány hétig elérhető adókedvezmény
December végéig köthet nyugdíjbiztosítást, illetve módosíthatja nyugdíjbiztosítási szerződésének összegét az, aki ki szeretné használni a január 1-jétől lehetséges adójóváírás lehetőségét. Évi legfeljebb 130 ezer forint összegben vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítással rendelkezők.
Nem készülnek a nyugdíjra a nők
A munkaerő-piaci és a családban betöltött szerepük miatt a nők nehezebb helyzetben vannak a nyugdíjra való felkészülésben, mint a férfiak. A magyar nők 75 százaléka aggodalommal várja nyugdíjas éveit, ráadásul mindössze 2 százalékuk gondolja, hogy eleget tesz félre.
Nem számítanak magas nyugdíjra az egyetemisták
Az egyetemisták négyötöde szerint 10 millió forintnál nagyobb megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy tisztességes megélhetést tudjanak maguknak biztosítani a nyugdíjas évekre. Több mint kétharmaduk gondolja, hogy az életszínvonala megőrzése érdekében a nyugdíjba vonulás után is dolgoznia kell.
Csak rövidtávra terveznek a magyarok
Bár az egy háztartásra jutó 3,3 millió forintos nettó pénzügyi vagyonnal Közép-Kelet-Európa középmezőnyébe tartozik hazánk, a hosszabb távú befektetések terén már a szomszédainkhoz képest is érzékelhető a lemaradásunk. A tervezettség hiánya és a rövid távú szemlélet miatt nemcsak a magasabb hozamlehetőségtől, de az állami kedvezményektől is sokan esnek el.
Hat tipp ötveneseknek, hogy jó nyugdíjuk legyen
Ahogy az európai országok, úgy Magyarország is az elöregedő társadalmak közé tartozik. Ma már egyértelmű, hogy a jövő nyugdíjasai képtelenek lesznek fenntartani korábbi életszínvonalukat, ha aktív éveik során nem tesznek félre annyit, amennyivel kiegészíthetik állami nyugdíjukat. Az ING az ötvenes éveikben járóknak állított össze tippeket, hogy kiegészíthessék az állami apanázsukat.
Nyugdíjpénztári tag? Akkor átvilágítják!
Törvényi előírás alapján az önkéntes pénztári tagok esetében az ügyfél-átvilágítás eredményeinek – a hatályos jogszabályokkal összhangban − teljes körűen rendelkezésre kell állniuk december végéig, annak érdekében, hogy ügyleti megbízásaik teljesítésére ezt követően is sor kerülhessen. A tagoknak célszerű előzetesen tájékozódniuk, hogy szükséges-e pénztárukat e célból felkeresni.
Nyugdíjtippek negyveneseknek
Ahhoz, hogy a jövő idősei fenn tudják tartani korábbi életszínvonalukat a nyugdíjba vonulást következő évtizedekben, öngondoskodásra, nyugdíjcélú megtakarításokra is szükség lesz. Már a mai negyvenesek számára is elengedhetetlen, hogy félretegyenek jövendő nyugdíjukra. De hogyan?
Világkörüli út és autóversenyzés a magyarok bakancslistáján
Világkörüli útra menni, versenyautót vezetni, rászorulókon segíteni, vagy éppen a gyerekek példaképévé válni – egyebek között ezek szerepelnek a magyarok bakancslistáján. Az áhított célok elérésében a pénz és az idő a legfőbb akadály, de jó hír, hogy a válaszadók mintegy kétharmada rendszeresen félretesz a vágyai megvalósítására.
Felfutóban a nyugdíjbiztosítások
A magyar háztartások közel 90 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással. Erre szükség is van, hiszen a megkérdezettek 64 százalékát érte már vagyoni kár. A biztosítás elsősorban a családról való gondoskodást és öngondoskodást jelent a magyaroknak.
Nem érdemes az állami nyugdíjra várni
Bár az adatok alapján nem sok állami nyugdíjra számíthat a mai munkavállalók többsége, mégis, ha lehetőségük van rá, inkább a napi költéseket támogató cafeteriaelemeket választják a dolgozók. Nem könnyű tehát a munkáltató helyzete.
Életbiztosítás: jelentős lemaradásban
Egy ügyfél átlagosan 1124 eurót költ Európában életbiztosításra, Magyarországon ennek az összegnek alig egy hetedét fordítják ugyanerre a célra. Adókedvezménnyel lehetne lendíteni a piacon.
Mi vár ránk nyugdíj után?
Az emberek többsége bizony tart a jövőtől. A legnagyobb félelmük, hogy nem lesz elegendő bevételük, pedig sok mindenre szeretnének költeni a nyugdíjas években. A többség úgy véli, nagy szükség lenne előtakarékoskodásra.
Jót tett az adókedvezmény a nyugdíjbiztosításoknak
Egyre inkább érdeklődnek a magyarok a nyugdíjbiztosítások iránt, de az új Ptk.-ban meghatározott ügyvezetői felelősség témaköre is megdobta a biztosítások piacát, miközben emelkedik a kgfb-biztosítások díjbevétele is.
Már a magyarokat is érdekli a nyugdíjbiztosítás
Úgy tűnik, az öngondoskodás területén eddig nemigen jeleskedő magyarok figyelmét felkeltette a nyugdíjkérdés. Egyre több fiatal érdeklődik a biztosítás iránt, pedig közülük eddig kevesen tartották fontosnak, hogy gondoskodjanak idős napjaik biztonságáról. A nők a férfiaknál előbb kapnak észbe.
Rákaptak a biztosításra a jövő nyugdíjasai
Demográfiai sokkot jelez előre az OECD legfrissebb tanulmánya, amely szerint kitolódhat a nyugdíjkorhatár. A jövő nyugdíjasainak az állami nyugdíj mellett jól jön az extra bevétel a gondtalan időskori élethez.
Pluszterhek a „szendvicsgeneráción”
A szülők még mindig gondoskodnak felnőtt gyermekeikről, de közben szép kort megélő idős szüleiket is támogatni kell. Ismerős? Egyre többen lesznek így.
Lakástakarékon többet szakítunk az osztrákoknál is
Van egy olyan terület, ahol magasan lekörözzük a legfejlettebb szomszédunkat is, ahol az elérhető pénzügyi előny többszöröse az osztrák szintnek; ez a lakástakarék. Nemzetközi kitekintés, meglepő pénzügyi különbségekkel.
Csak 57 éves korunkig dolgoznánk, de 66 évig kell
A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, ennek ellenére azt gondolják, hogy 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába járni.
A hasa miatt nem spórol a magyar
A biztos munkahely, és a megfelelő jövedelem jelenti a fő biztonságot a magyarnak. Megtakarítani nem tudunk, a legtöbben az élelmiszerboltban csábulnak el, de még ha le is faragnánk minden kiadást, akkor is csak havi 20 ezret tudnánk félretenni.
Nyugdíj: lehet, hogy itt a trendforduló?
A legfrissebb adatok szerint hosszú idő után először nőtt a biztosítási termékekkel foglalkozó tanácsadók száma Magyarországon. Ez lehet az első jele annak, hogy a piac a korábbinál nagyobb fantáziát lát a nyugdíjbiztosítási konstrukciókban, az új adókedvezménynek köszönhetően.
Nyugdíj: sötéten látják a jövőt a fiatalok
Rendkívül pesszimisták az egyetemisták a nyugdíjkilátásokat illetően, és jelentősen alulbecsülik az átlagnyugdíjak értékét. Legtöbbjük úgy gondolja, hogy annak összege a 80 ezer forintot sem éri el, ezért döntő többségük úgy véli, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez. Nagy részük ugyanakkor már tervezi, hogy gyűjteni fog majdani nyugdíja kiegészítésére.
Valamit kezdenünk kell a nyugdíjrendszerrel
Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak a nyugdíjrendszerük hosszú távú fenntarthatóságát fenyegető, növekvő kockázatokkal kell szembenéznie, mivel a második pillér kiesése növeli a szegénységi küszöb alá jutás kockázatát.
Vége a röghöz kötésnek!
Minden eddiginél vonzóbb lehet a tartós befektetési számla, hiszen megszűnt a befektetők röghöz kötése, vagyis idén január elsejétől átvihetők lettek a számlák egyik pénzintézettől a másikhoz. A váltás költségei minimálisak, a nyitással pedig élesedhet a verseny a szolgáltatók között.
Nyugdíj vállalkozóként? Tegyünk érte!
A vállalkozóra nem jellemző, hogy nyugalmasan töltené a napokat. Küzdünk a cég fejlődéséért vagy éppen talpon maradásáért, próbálunk gondoskodni a munkatársainkról, családunkról. Önmagunkat azonban többnyire hanyagoljuk. Aztán jön a meglepetés, ha kiderül, hogy mi sem bírjuk töretlen erővel és energiával az idők végezetéig. Mit tehet a vállalkozó, ha nem minimálnyugdíjas akar lenni, hanem szeretné élvezni a dolgos évei gyümölcsét?
Kényszervállalkozó? Kevés lesz a nyugdíja!
A nyugdíjrendszer bizonytalanságának csak egyik oka az öregedő társadalom, és az aktív, dolgozó lakosság számának csökkenése. A másik súlyos probléma, hogy hazánkban minden harmadik adófizető csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot. Ez nemcsak az állam számára jelent bevételkiesést, hanem a minimálbérre bejelentett munkavállalók, vállalkozók nyugdíjkilátásaira is negatív hatással van.
Hat egyszerű tipp, hogy jobban kezelje pénzét
Felelősen működtetni egy vállalkozást és kezelni a pénzügyeket két nagyon különböző dolog. Adunk néhány tippet, hogyan növelheti megfelelően nagyra a bankszámláján lévő összeget a szorgos évek folyamán.
A munkáltatón is múlik, mennyit teszünk félre nyugdíjra
Bár a fiatalok a leginkább érintettek, többségük nem is hallott arról, hogy újabb 20 százalék szja-kedvezmény jár a nyugdíj-megtakarításokra. Munkáltatójuktól és a törvényalkotóktól várják a motivációt a nyugdíjcélú öngondoskodáshoz.
Cafeteria vállalkozóknak is!
A legtöbb vállalkozó sokszor nem veszi igénybe a béren kívüli juttatásokat, pedig segítségükkel sok pénzt takaríthatna meg – hangzott el a Piac & Profit és a BKIK által szervezett KKV - Akadémián.
80 százalék fél a nyugdíjtól. De mit tehetünk?
Közép-Kelet-Európában a legnagyobb a bizonytalanság a nyugdíjas éveket illetően egy friss kutatás szerint: az emberek 80 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érzi úgy, hogy nyugdíjas éveiben megfelelő életszínvonalat tud majd biztosítani magának.
Fontolgatjuk a biztosítást, csak pénzünk nincs rá
A legfiatalabb korosztályok mintegy tizede szándékozik két éven belül életbiztosítást kötni az öngondoskodás jegyében. Az életbiztosítás kérdése az aktív korú magyar lakosságot életkortól függetlenül foglalkoztatja.
Sok a bizonytalanság a nyugdíjjal kapcsolatban
Ugyan a magyarok többsége szerint nem lesz elegendő a megélhetéshez az államtól kapott nyugdíja, mégis, csak minden ötödik magyar tesz is azért valamit, hogy kiegészítse öregkori jövedelmét.
Elviszi a pénzünket a kaja- és rezsidémon
Mindennapi kiadásokra költik keresetük nagyobb részét a gazdasági szempontból aktív magyarországi felnőttek, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni. A megkérdezettek között 23% azok aránya, akik rendszeresen képesek megtakarítani, de közülük is legtöbben legfeljebb havi 50 ezer forintot – derült ki a Generali nemrég elkészült 1200 fős, reprezentatív kutatásából.
Így válasszunk egészségbiztosítást
Az egészségbiztosítás viszonylag új juttatási elem a cégvezetők számára, adómentessége miatt azonban rövid idő alatt fókuszba került. A kérdés egyre gyakrabban tehát nem az, hogy adja-e a vállalat, hanem hogy melyiket? A Piac & Profit szakértője segít!