Bár a megtakarítást mindenki fontosnak tartja, megtakarítással mégis csak a válaszadók 71 százaléka rendelkezik, többségük csekélykével. Harmaduknak (32 százalék) kevesebb mint 1 millió forint megtakarítása van. Ennél kicsivel több, 1 és 2 millió forint közötti megtakarítással a válaszadók 19 százaléka rendelkezik. 2 és 5 millió forint között a válaszadók 12 százalékának, 5 és 10 millió forint között 5 százaléknak van félretett pénze. 10 millió forintnál több megtakarítással a válaszadók 3 százaléka rendelkezik – derült ki a Magánpénzügyi Akadémia felméréséből, melyet 1000 fő körében végzett.
Nem vonzó az állampapír, de a tőzsde sem nagyon
Meglehetősen magas, 10 százalék tartja otthon a megtakarítását a megkérdezettek közül. Azonban a legtöbben (38 százalék) még mindig bankban tartják a megtakarított pénzüket. Emellett népszerűek a befektetési alapok (22 százalék) és a biztosítással kombinált megtakarítási formák, melyekbe a válaszadók 23 százaléka fektetett be. Kevésbé vonzó befektetési forma az állampapír és a kötvény. Előbbibe a megkérdezettek 7, míg utóbbiba 5 százalékuk fektetett be. A tőzsde sem túl népszerű, a válaszadók 9 százaléka választja ezt a befektetési formát. Aranyba vagy más nemesfémbe a válaszadók 5 százaléka fektet.
„Amíg egy családnak csekély megtakarítása van, addig nem fogalmazódik meg a befektetés igénye. Azt gondolják, hogy jó helyen van a pénz otthon vagy a bankban. Ahogy gyarapodik a megtakarítás, akkor kezdenek érdeklődni a különféle megtakarítási formák iránt. Pénzügyi ismeretek és befektetési tapasztalatok híján általában valamilyen biztonságos vagy annak vélt megoldásra esik a választás” - mondta Alkér Orsolya családi- és gyerekpénzügyi tanácsadó, a Magánpénzügy Akadémia alapítója. Azonban gyakran ennek csalódás a vége. A válaszokból kitűnik, hogy nem túl sikeresek a válaszadók befektetései, a realizált hozam jócskán elmarad a várakozásoktól, az infláció mértékét is alig éri el.
A válaszadók 59 százaléka szeretne 10 százaléknál magasabb éves hozamot. 5–10 százalékkal 31 százalékuk lenne elégedett, míg 4 százalék ennél kevesebbel is beérné. Ezzel szemben a valóság ennek éppen az ellenkezője: 10 százaléknál nagyobb hozamot mindössze a válaszadók 5 százaléka ért el 2013-ban. 5–10 százalékot a válaszadók 16, míg 5 százaléknál kevesebb hozamra a válaszadók 42 százalék tett szert.
A válaszadók fele (50 százalék) alacsony szintűnek értékelte a pénzügyi tudását. 40 százalék közepesnek és mindössze 9 százalék ítélte jónak a pénzügyi felkészültségét. Ezzel összhangban áll a megkérdezettek kockázatvállalási hajlama: a válaszadók 40 százalékának alacsony a kockázatvállalási kedve. 34 százalék számolt be közepes, míg 16 százalék magas kockázatvállalási kedvről.
A válaszadók 29 százaléka a kis összegű, 1 millió forint értékű befektetés iránt érdeklődik. Ennél kicsit többet, 1 és 3 millió forint közötti összeget a válaszadók 18 százaléka fektetne be. 3–5 millió között 6 százalékuk, 5 milliónál többet csak 4 százalék fektetne be. A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a tőkevédett befektetés érdekli, míg a részleges tőkevédelem iránt 30 százalék érdeklődött – a magasabb hozam reményében.
A válaszadók többsége (31 százalék) rövid távra, legfeljebb egy évre befektetné be a pénzét. Legfeljebb 3 éves befektetésben a megkérdezettek 36 százaléka, míg 5 évesben 20 százalékuk gondolkodik. 5 évnél hosszabb időre 13 százalék fektetne be.
„Az emberek többségének kis összegű megtakarítása van, amivel nem szívesen kockáztatnak, mert tudják, hogy nem tudják. Tudatában vannak, hogy nincsenek birtokában a pénzügyi konstrukciók kiválasztásához megfelelő tudásnak, végül ezért választanak biztonságos befektetéseket” – mondta Alkér Orsolya. Hozzátette: Ezt alátámasztják a saját tapasztalataik is, azonban jó hír, hogy egyre többen ismerik fel ezt a problémát, és kezdik el képezni magukat – bár még mindig nagyon kevesen.
