Két rendszer, kétszeres bizonytalanság
Magyarországon jelenleg két párhuzamos külföldibefektetés-ellenőrzési (FDI) rezsimmel kell számolni. A 2018-ban elfogadott, 2019 óta alkalmazott szabályozás elsősorban nemzetbiztonsági szempontból érzékeny ágazatokra – például a védelmi iparra és bizonyos közmű-, pénzügyi vagy hírközlési tevékenységekre – koncentrál. Erre épült rá 2020-ban, a Covid-járvány idején egy második, lényegesen szélesebb körű ellenőrzési rendszer, amelyet jelenleg a 2025. évi L. törvény tart fenn 2026 végéig.
Fotó: DepositPhotos.com
Utóbbi nemcsak a klasszikusan stratégiai ágazatokat érintette: az ipartól a kereskedelmen át az élelmiszeriparig számos tevékenység elegendő lehetett a bejelentési kötelezettséghez, ráadásul akkor is, ha csupán melléktevékenységként szerepelt a cégjegyzékben. Bizonyos ügyleteknél már 350 millió forintos tranzakciós érték és 10 százalékos részesedésszerzés is kiválthatta az eljárást; a szabályok egyes uniós befektetők szerzéseire is kiterjedtek.
“A gyakorlatban így egy közepes méretű, teljesen hétköznapi cégeladásnál is külön FDI-elemzésre, adott esetben hatósági bejelentésre és a zárás elhalasztására volt szükség. A két rendszer eltérő hatásköre és eljárási rendje pedig nem éppen a kiszámíthatóság mintapéldája volt. Tranzakciós ügyvédként aligha fogjuk hiányolni azokat a helyzeteket, amikor egy hosszúra nyúlt engedélyezési folyamat diktálta az ügylet menetrendjét” – mondja Bejó Ágnes, a Jalsovszky partner ügyvédje.
Mi változna?
A most közzétett tervezet megszüntetné az eredetileg 2026. december 31-én lejáró különleges rezsimet. Ehelyett a 2018. évi LVII. törvényt egészítené ki egy új, jóval szűkebb bejelentési tényállással. Ennek alkalmazásához több feltételnek egyszerre kellene teljesülnie:
