- a befektető az EU-n, az EGT-n és Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ott bejegyzett szervezet legyen
- a befektető részesedésszerzéssel közvetlen többségi befolyást szerezzen egy magyarországi székhelyű társaságban;
- a céltársaság bejegyzett főtevékenysége a hat meghatározott ágazat valamelyikébe tartozzon; valamint
- a céltársaság előző lezárt üzleti évi nettó árbevétele elérje a 180 milliárd forintot, VAGY a tranzakció értéke a 10 milliárd forintot.
A hat érintett ágazat:
- kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás,
- vegyianyag-gyártás,
- gyógyszergyártás,
- fémalapanyag-gyártás, fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint
- villamosenergia-, gáz- és gőzellátás, illetve légkondicionálás.
Fontos: a két pénzügyi küszöb vagylagos, tehát bármelyik elérése elegendő lehet. Az új tényállás szerinti befolyás a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása után lenne megszerezhető.
Kevesebb bejelentés, de nem teljes szabadság
A különbség jelentős: a 350 milliós ügyletérték helyébe 10 milliárdos küszöb lépne, a melléktevékenységek helyett a főtevékenység számítana, és az új szabály már nem általában a kisebbségi részesedésszerzéseket, hanem a közvetlen többségi befolyás megszerzését célozná. Mindez várhatóan a középvállalati tranzakciók széles körét mentesítené a különleges FDI-eljárás alól.
Az egyszerűsítés ugyanakkor nem jelenti az FDI-szűrés végét. A 2018-as törvény eredeti, nemzetbiztonsági alapú szabályai továbbra is alkalmazandók maradnának, saját személyi és tárgyi hatályukkal. Emellett az új rendelkezés szövege is felvet értelmezési kérdéseket: mit kell pontosan a „tranzakció értékén” érteni, hogyan kezelendők a közvetett, holdingtársaságon keresztüli szerzések, és milyen szabályok irányadók a 2026-ban aláírt, de 2027-ben záruló ügyletekre? Ezeket a végleges normaszöveg és az esetleges átmeneti rendelkezések fényében kell majd megítélni.
