Az elmúlt években folyamatosan gyarapodtak a magyar háztartások megtakarításai – csak az elmúlt 1 év alatt több mint 2200 milliárd forinttal. Az egy háztartásra jutó nettó pénzügyi vagyon ugyanakkor – a vásárlóerő-paritást figyelembe véve – az OECD-tagországok átlagának alig egyharmada, a brit vagy az olasz átlag egynegyede. A régióban már a középmezőnyben szerepel hazánk: az egy háztartásra jutó közel 3,3 millió forintos összeggel megelőzzük például Szlovákiát (2,3 millió Ft) vagy Lengyelországot (2,5 millió Ft), de lemaradunk Csehország (4,3 millió Ft) és Szlovénia (4,5 millió Ft) mögött – derül ki a CIG Pannónia Takarékossági Világnap alkalmából készített elemzéséből.
A megtakarítások szerkezete első ránézésre megfelel az európai átlagnak: magas (közel egyharmad) a készpénz és a betét aránya, de az egyre népszerűbb kötvények (8,6%) és befektetési jegyek (10,6%) is jelentős súlyt képviselnek a lakosság megtakarítási állományában. Az időtávot vizsgálva azonban már jelentősebb a lemaradás. Nem csak a magas készpénz- és betéti állomány szolgál rövid távú célokat, de a kötvényeken belül legelterjedtebb állampapírok közel kétharmada is rövid lejáratú, sőt, a befektetési jegyek esetén is a rövidtáv dominál.
A biztonságosabb, ugyanakkor alacsonyabb hozamú pénzpiaci alapokban elhelyezett vagyon aránya az összes befektetési alapon belül kimagasló, 54 százalékos, míg az európai átlag csupán 12 százalék (Lengyelországban 25%, Szlovákiában 3%). A hosszabb távon nagyobb hozampotenciált biztosító részvénypiaci befektetési jegyek népszerűsége 5 százalékos részaránnyal viszont messze elmarad a 37 százalékos európai átlagtól (Lengyelországban 27%, Szlovákiában 10% ez az arány).
A rövid távú szemléletet mutatja az is, hogy a pénzügyi eszközök között az életbiztosítási díjtartalékok aránya (5%) is alacsonyabb az európai (több mint 10%-os) átlagánál. Nagy-Britanniában vagy Franciaországban például jóval nagyobb súllyal kezelik a megtakarítások során a kockázatokat (az életbiztosítási díjtartalékok aránya 52%-os illetve 30,9%), figyelembe véve, hogy egy baleset vagy komolyabb betegség esetén jelentkező kiadások gyorsan kiapaszthatják a tartalékokat .
„A megtakarítások szerkezete még azt tükrözi, hogy sokan a válság miatt kezdtek tartalékképzésbe, és a bizonytalan helyzet miatt inkább biztonságos és likvid megoldásokat választott a lakosság. A növekvő bizalomnak köszönhetően azonban a hosszú távú megtakarítások kereslete is lassan növekedésnek indulhat. Ennek első jeleit már ebben az évben érzékeltük, de ebben a nyugdíjbiztosítások idén bevezetett adókedvezményének hatása is szerepet játszott ” – mondta el Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója.
