Az OECD legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság megtakarításai közel 21 ezermilliárd forintot tesznek ki, ami annyit jelent, mintha minden magyar ember 2,7 évnyi fizetését tartaná megtakarításként. Ezzel pedig a kelet-közép-európai országok között igen előkelő helyet foglalunk el, hiszen csak a csehek rendelkeznek nálunk nagyobb megtakarításokkal (3,2 év). Viszont még ez is messze elmarad a dél- és nyugat-európai országok átlagától, ami messze öt év feletti nagyságot mutat. Sőt, egy holland megtakarítónak átlagosan több mint 9 évnyi keresetével megegyező megtakarítás áll rendelkezésére.
Ezek után már nem meglepő, hogy a magyar lakosság az egy főre jutó megtakarítások nagyságában is messze a nyugat-európai átlag alatt van. Míg egy magyar ember pénzügyi megtakarítása átlagosan 2,1 millió forintot tesz ki, ez Nyugat-Európában átlagosan 23,9 millió forint. Bár az is igaz, hogy a különbség gyökere nem a közelmúltban keresendő. A megtakarítási kultúra egészen más a kelet-közép-európai, illetve a nyugati és déli régióban. Ami nagyobb baj, hogy a magyarok átlagosan 2,1 millió forintos megtakarítása lényegesen alacsonyabb a kelet-közép-európai térségben élők átlagosan 3 millió forintos megtakarításánál is - írta a Bankmonitor.hu.
Az összetételen is lehetne javítani
Nem csak a pénzügyi megtakarítások nagysága, annak összetétele is sok tekintetben eltér a nyugat-európai országokétól. Ami kimondottan negatív, hogy Közép-Kelet-Európában kimagaslóan sok készpénzt tartanak. A nyugat-európai megtakarításokban ennek aránya 3% alatti, ezzel szemben a magyarok megtakarításainak közel 14%-át készpénz alkotja. Ezzel pedig a fő probléma az, hogy a megtakarítók így megfosztják magukat attól a kamatbevételtől is, amit kockázatvállalás nélkül, bankbetétekért vagy állampapírokért kaphatnának.
Van azonban olyan eszköz is, amiben a magyar megtakarítók nem maradnak el a nyugatiaktól. A befektetési alapok aránya ugyanis nagyon hasonló a magyar és a nyugati országok pénzügyi megtakarításaikban. Sokat növekedett ezek népszerűsége annak következtében, hogy a jegybank 2012 augusztusa óta folyamatosan vágja az alapkamatot, ezzel együtt pedig a banki ajánlatok is egyre alacsonyabbá váltak.
Tekintve pedig, hogy ez idő alatt a megtakarítások nagysága 20%-kal növekedett, a különbség még hangsúlyosabb. Az alacsony kamatok tehát arra ösztönözték a megtakarítókat, hogy akár nagyobb kockázatvállalás mellett is, de a nagyobb hozamokkal kecsegtető befektetési alapok irányába kilépjenek a bankbetétek biztonságából.
A magyar megtakarítók egy másik sajátosságát jelenti az államkötvények elmúlt években látott hatalmas népszerűség-növekedése is. Az MNB statisztikája szerint a magyar háztartások birtokában álló kötvények mennyisége 2012 második negyedéve óta 1,8 ezermilliárd forintról 3 ezermilliárd forintra növekedett, ami 64%-os gyarapodást jelent (ez az államkötvényeken kívül egyéb kötvényeket is tartalmaz).
Az államkötvények aránya nemzetközi szinten is kiemelkedő, tekintve, hogy míg az OECD adatai alapján a magyar megtakarítások 15 %-át teszik ki a kötvények (tehát nem csak állampapírok), Nyugat-Európában ez mindössze 6%. Ennek okát azonban nem is olyan nehéz megtalálni. A folyamat hátterében az az agresszív árazás és kommunikáció áll, amit az elmúlt években tapasztalhattunk a magyar állam részéről, és aminek köszönhetően valóban nagyon is versenyképes termékeket vásárolhatnak meg a megtakarítók.
De nem elég, hogy a megtakarítások ilyen ütemben növekedtek, azt is láthatjuk, hogy ezzel egy időben folyamatos volt a hitelelutasítás. Ezért pedig egyértelműen a 2008-as válság tehető felelőssé. Azóta sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a megtakarítások növelése, ezzel együtt pedig a hitelek csökkentése.
