Magyarországon a munkavállalók harmada, valamint az egyéni vállalkozók nagy része minimálbérre van bejelentve, így ennek mindenkori összege alapján fizeti a járulékait. Sokak szerint még ma is általános a vélemény, hogy elég lesz a nyugdíj előtti utolsó öt évben magasabb fizetést bejelenteni, úgyis csak ez számít a nyugdíj meghatározásakor.
Bár sokan nyugtatják magukat ezzel az érvvel, az utolsó öt év számítása csupán történelmi emlék. 1997. előtt valóban az utolsó – ha nem is öt, de – négy év határozta meg a nyugdíjakat, az akkor kezdődő átállás eredményeként ugyanakkor ma már a nyugdíj megállapításakor ennél sokkal hosszabb időszak számít. Az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba menetel napjáig bejelentett kereset az alap, amiből összetett számítással kalkulálják a nettó átlagkeresetet. Ebből állapítják meg a nyugdíjat a megszerzett szolgálati időtől függően. Az utolsó éveknek ma már nincs semmilyen kiemelt szerepe a számításnál.
Szolgálati évek veszhetnek el
Sokszor okoz problémát a szolgálati idő elszámolása. Nem mindegy ugyanis, mennyi szolgálati időt tud igazolni a nyugdíjba készülő. Az adatokat elvileg nyilvántartják az erre illetékes hivatalok, de ezek nem mindig egyeznek meg az emberek saját emlékeivel, sőt, esetenként a valósággal sem.
Az elveszett időszakból adódó különbség jelentősen csökkentheti a havi nyugdíjat: 25 év szolgálati idővel például az átlagkereset csupán 63 százaléka lesz a nyugdíj, ami aztán minden hozzáadott plusz szolgálati évvel emelkedik, végül 50 évnél éri el a maximális 100 százalékot. Így például 160 ezer forintos számított átlagkeresetet alapul véve 25 év szolgálati idővel 100 ezer forintos induló nyugdíjat kaphatunk, további két év igazolásával azonban már havonta 3200 forinttal lenne több a nyugdíjunk. Ez majdnem 40 ezer forint évente. Az elismert szolgálati időről érdemes adategyeztetést kérni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól. Aki rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, ezt egy egyszerű beadvánnyal kezdeményezheti.
Az öngondoskodás a megoldás
Annak, aki hosszabb időt töltött már el alacsony bejelentett fizetéssel, vagy akár esélye sincs arra, hogy a közeljövőben olyan bejelentett havi jövedelme legyen, amely érdemi nyugdíjra jogosítja, különösen fontos az öngondoskodás. Nem véletlen, hogy a nyugdíjbiztosításokra adott adókedvezmény bevezetése óta egyre nő a nyugdíjbiztosítások népszerűsége az ügyfelek között. "A várt és a valós nyugdíj különbségének áthidalására, a korábban megszokott életszínvonal fenntartására ad lehetőséget a nyugdíjbiztosítás, amely akár évi 130 ezer forintnyi adókedvezményre is feljogosít" – hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketing igazgatója. Az öngondoskodás megkezdéséhez sosincs késő. (Aki időben kapcsol, az nagyot kaszálhat!) Persze annál jobb a helyzet, minél hamarabb kezdi meg valaki az előtakarékoskodást, de a biztosítás a nyugdíjhoz közelebb állóknak is megoldást jelenthet. Csak ebben az esetben nagyobb összegű havi megtakarításra van szükség.