A nőknek a férfiakéhoz hasonló elképzeléseik vannak a nyugdíjas évekről, de a lehetőségeik mások, rosszabbak – derül ki az Aegon átfogó, 15 országban végzett, kifejezetten a nők szempontjait vizsgáló kutatásából. A nőket gyakran a hagyományos nemi szerepeknek való megfelelés hozza hátrányos helyzetbe, például a családi feladatok ellátása érdekében a férfiaknál kétszer nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, de a szülés miatt is nekik kell megszakítaniuk karrierjüket. (Már egyetemista korban sem számítunk magas nyugdíjra.)
Mindezek miatt jövedelmük alacsonyabb, ami meghatározza a majdani nyugdíjukat és a megtakarítási képességeiket egyaránt. Nem is beszélve a világ nagyon sok országában, így Magyarországon is jellemző helyzetről, hogy egy azonos végzettséggel rendelkező és beosztásban dolgozó nő és férfi közül az utóbbi keres többet. Nem ritkán nem is kevéssel. Ráadásul a nők átlagosan 4-5 évvel tovább élnek a férfiaknál, így életük utolsó éveiben magukra maradnak.
Nem véletlen, hogy sok országban aggodalommal várják a nők a nyugdíjas éveket. Magyarországon például 75 százalék az ezzel kapcsolatos negatív és csak 54 százalék a pozitív említések aránya. Ennél csak Japánban rosszabb a helyzet. Pedig rengeteg pozitív dolgot tartanak fontosnak a nyugdíjba vonulás után a nők. Legtöbbször az utazást, (64 százalékuk) és a családdal, barátokkal töltött több időt (62 százalék) említették, de 51 százalékuk új hobbikat is szeretne találni.
Arról viszont országonként nagyon megoszlanak a vélemények, hogy mindehhez mekkora jövedelemre lesz szükség. Magyarországon a nők úgy gondolják, hogy utolsó aktív éveik keresetének 86 százalékára, ezzel a lista élén állnak (az összes ország átlaga 71 százalék). Nagyon kevesen vannak viszont, akik úgy vélik, hogy el is érik ezt a jövedelmet: Magyarországon mindössze 12 százalék, ennél kevesebben csak Lengyelországban és Japánban. De nem is áltatják magukat a magyar nők: mindössze 2 százalékuk mondta, hogy eleget tesz félre nyugdíjas éveire.
A kutatás alapján az Aegon szakértői úgynevezett nyugdíjfelkészültségi indexbe sorolták a különböző országokban élő nőket aszerint, hogy megfelelő lépéseket tesznek-e nyugdíjas koruk biztonsága érdekében. Az 1-től 10-ig terjedő skálán (ahol a 10-es a legjobb eredmény) Magyarország 4,7 pontjából 12. a vizsgált 15 ország között. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők gyakorlatilag nincsenek felkészülve nyugdíjas éveikre. A magyar férfiak mutatója egyébként 6 pont, azaz ők valamivel tudatosabban készülnek az időskorra.
