A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva kifejtik: lendületesen, a 2013. év végi 25 200 milliárd forintról 2015 első félévének végére 30 880 milliárd forintra emelkedett a magyar lakosság megtakarítási képességét is jelző úgynevezett nettó pénzügyi pozíciója. A lakosság megtakarítási képességének javulásához hozzájárult a lakosság pénzügyi kötelezettségeinek csökkenése is. A banki elszámoltatás egyszeri hatásként jelentősen, csaknem 600 milliárd forinttal mérsékelte a lakossági hitelek állományát, a már korábban (vég)törlesztett ügyfelek esetében pedig extra jövedelmet is eredményezett. Ezenkívül a csökkenő törlesztőrészletek is javítják a háztartások megtakarítási képességét.
Az elemzés szerint a lakosság kockázatvállalási hajlandósága továbbra is mérsékelt. A megtakarítási formákról közölték: legdinamikusabban a készpénz és a nem lekötött betétek aránya emelkedett. Részesedésük az összes pénzügyi eszközön belül 2013 végén még csak 14,5 százalék volt, majd 2015 első félévére 17 százalékra nőtt. A készpénzállomány erőteljesen, 2650 milliárd forintról majdnem 3500 milliárd forintra bővült, így már 9 százalék a részesedése az összes pénzügyi eszköz arányában, ami nemzetközi összevetésben is magasnak számít - hívja fel a figyelmet a Takarékbank. Hozzáfűzik: a megtakarítások készpénzben tartása hosszabb távon jelentős mínuszt eredményezhet a háztartások költségvetésében, elsősorban az elmaradt kamat- és hozambevételeken keresztül.
Az állampapírok részesedése a lakosság által tartott összes pénzügyi eszközön belül 5,8 százalékról 6,9 százalékra, míg a befektetési jegyeké 9,8 százalékról 10,6 százalékra bővült az utóbbi több mint egy évben - közölték.
