Nagyon féltjük a nyugdíjunkat – és van is rá okunk

A nyugdíjcélú megtakarítások elértéktelenedése és a meglévő nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos állami beavatkozásokkal szemben markáns aggodalom mutatkozik – derül ki a magyarok biztonságérzetét vizsgáló átfogó felmérésből. A K&H biztosító felmérése szerint a saját anyagi helyzetét csak 17 százalék tartja nagymértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak, hosszú távon pedig még rosszabb a helyzet: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud élni az állami nyugdíjából a jövőben.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Fotolia

Anyagi helyzet, közbiztonság alakulása, közlekedési és utazási kockázatok, nyugdíjkilátások – a biztonságérzettel kapcsolatos várakozásokat méri fel a K&H újonnan elindított biztos jövő indexe. „A köz- és közlekedésbiztonságnak kifejezetten rossz lett a megítélése, ami negatív tartományba húzta a mutatót, illetve az anyagi helyzet kiszámíthatóságáról is inkább kedvezőtlenül vélekednek a megkérdezettek” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, hozzátéve: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja teljes mértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak jelenlegi anyagi helyzetét, ennek megítélése a 30-40-es korosztályban kedvezőbb, mint az idősebb korban. (Ennek ellenére a magyarok több mint 66 százaléka nem rendelkezik és nem is tervez nyugdíjcélú megtakarítást.)

Nettó 175 ezer

Nem meglepő módon a felsőfokú végzettségűek inkább érzik stabilnak és kiszámíthatónak anyagi helyzetüket, hasonlóképpen a Pest megye és Budapest alkotta központi régióban is jobb a helyzet e tekintetben, mint a keleti országrészben.  A jövedelmet tekintve nettó 175 ezer forint számít vízválasztónak, ezen összeg alatt a 10 százalékot sem éri el azok aránya, akik pozitívan értékelik anyagi helyzetüket. A rövid távú anyagi kockázatok közül attól félnek a legtöbben, hogy nem marad pénz nyaralásra, míg a betegség miatti pénzkiesés és a gyerekek anyagi támogatásának kérdése a második és a harmadik helyre szorult vissza. A munkahely elvesztését egyébként ugyanannyian (26-26 százalék) tartják teljesen kizártnak és nagyon könnyen megtörténhetőnek. A munkanélkülivé válás félelme főként a nőket és az ország keleti részében élőket sújtja.

Cafeteriával lehet hatástalanítani a nyugdíjbombát?
A magyar lakosság 83 százalékának fontos az időskori anyagi biztonság, ugyanakkor a jelenlegi társadalmi trendek szerint évtizedeken belül megkétszereződhet a 65 éven felüliek aránya a társadalomban. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár szerint a munkáltatók hatástalaníthatják a „nyugdíjbombát” a cafeteriajuttatásokkal, amelyek jövőre olcsóbbak is lehetnek.
A megkérdezettek a hosszú távú anyagi helyzetükhöz sem állnak pozitívan: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud majd élni az állami nyugdíjból, míg 33 százaléknak a véleménye az, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég. A kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben attól tartanak, hogy a megtakarításaik keveset érnek majd, míg 47 százalék tart attól, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. Mintegy 40 százalék gondolja úgy, könnyen előfordulhat, hogy nem tudja fenntartani a lakását, és nyugdíjasként nélkülözik majd.

Közbiztonság és természeti csapások

Kevesen számítanak a közbiztonság javulására, sem rövid, sem pedig 5 éves távlatban. A betörést 24 százalék, a természeti csapát már 30 százalék tartja igen valószínűnek (itt a hőség, a felhőszakadás és az aszály a leggyakoribb aggodalom), míg a beázástól és csőtöréstől 29 százalék tart. Ez utóbbi nem is csoda, hiszen az utóbbi hónapokban sorra érkeztek a viharok, amelyek számos lakóingatlanban tettek kárt.

Az autósok közlekedési kultúrájának javulására a megkérdezettek mindössze 16 százaléka számít, és hasonlóan negatívan vélekednek a baleseti statisztikákról is: ennek javulását mindössze 21 százalék tartja valószínűnek. A magyar autósok leginkább (33 százalék) attól félnek, hogy egy másik autós okoz sérülést a járművükben, míg mindössze 16 százalék, azaz a más által okozott sérüléstől félők fele, számol azzal, hogy ő is okozhat kárt egy másik autósnak. A jármű ellopása és feltörése a félelmek közül a második és harmadik helyen szerepel 22 és 28 százalékkal. A totálkártól leginkább a nők (22 százalék) és a gyereket nevelők (21 százalék) tartanak.

Rajtunk múlik, mennyi lesz a nyugdíjunk
Ötven év múlva fele annyi aktív korú jut majd egy nyugdíjasra Magyarországon, a nyugdíjcélú megtakarítások szintje mégis elmarad az európai átlagtól. Az elöregedés komoly kihívást jelent az állami nyugdíjrendszerek számára: az öngondoskodás kínál kiutat a helyzetből, ám ezek tudatos pénzügyi döntéseket követelnek meg az emberektől.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo