A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sorozatos kamatcsökkentéseinek hatása drasztikus változást hozott a lakossági megtakarítások szerkezetében: a rendszerváltás óta először fordult elő Magyarországon, hogy a háztartások több pénzt tartottak értékpapírokban, mint lekötött bankbetétben.
A jegybank augusztusban megjelent adatai szerint fél év alatt csaknem 800 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be a hazai háztartások az értékpapírpiacon, miközben a bankbetétekből 387,4 milliárd forintot vettek ki. Ezzel június végére a lakossági értékpapír-állomány 5393,8 milliárd forintra nőtt, miközben lekötött banki betétben már csak 5257,4 milliárd forintjuk maradt. A legnagyobb nyertesei a megtakarítások átcsoportosításának a befektetési alapok lettek, illetve az állampapírok vonzottak nagyon sok lakossági forintot.
Csúcson az eho-mentes állampapír
A bankbetéteken elérhető, fokozatosan csökkenő kamatok helyett a lakosság valami új célpont után nézett a piacon, az állam pedig készséggel ajánlotta figyelmükbe az állampapírokat. Olyannyira, hogy az állampapír-vásárlás feltételeit is megkönnyítették az Államkincstárnál: a magánbefektető online regisztráció után, sorban állás nélkül percek alatt nyithat számlát, és azonnal vásárolhat állampapírt, sőt a számlavezetés is ingyenes. A legfontosabb érv azonban az állampapír mellett, hogy így megúszható a nagyrészt minden más befektetés nyereségére vagy hozamára kivetett hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás, az eho.
Augusztus végére a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírok teljes állománya 1458,9 milliárd forintra emelkedett, november végére pedig megközelítette az 1640 milliárd forintot. Az év első tizenegy hónapjában megvalósult 652,7 milliárd forintnyi lakossági állampapírállomány-növekményből a Kamatozó Kincstárjegyekre 519,4 milliárd, a Féléves Kincstárjegyekre 10,1 milliárd, a Prémium Magyar Államkötvényre 79,9 milliárd, az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyekre és a Kincstári Takarékjegy Pluszra együttesen 43,2 milliárd forint jut.
2013. november végére a lakosságnak szánt állampapírok 1639,2 milliárd forintos teljes állományból a Kamatozó Kincstárjegyek 954,8 milliárd, a Féléves Kincstárjegy 20,5 milliárd, az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek és a Kincstári Takarékjegy Plusz együttes mennyisége 327,5 milliárd, a Prémium Magyar Államkötvény állománya 336,4 milliárd forintra emelkedett.
Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az idén augusztus elsejétől hatályos módosításnak köszönhetően a 2011. január 1-jétől fizetendő 16 százaléknyi kamatadó mellett a befektetési jegyek hozamát, kamatát, az eladásukból, visszaváltásukból eredő árfolyamnyereséget a forintban denominált befektetési jegyeken megszerzett hozam (vagy hozamrész) vonatkozásában már a 6 százalékos eho is terheli. Nem kell viszont kifizetni a szabályok szerint az új adót azoknak a befektetési jegyeknek a hozama után, amelyekre vonatkozóan kamatadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik, és – ami sokkal lényegesebb – az olyan befektetési alapokon elért eredmény után sem, amelyek portfólió-összetételében a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyek és kötvények legalább 80 százalékos arányban vannak jelen. (Ezenkívül nem terheli eho a TBSZ-en, vagyis a tartós befektetési számlán, és a NYESZ-en, azaz nyugdíj-előtakarékossági számlán felhalmozott vagyonokat sem, ám ezek a megtakarítások jellemzően csak hosszú évek, évtizedek után érhetőek el.)
Hogy ennek ellenére a jegybank és a kormányzat által favorizált állampapír milyen mértékben nőtt a fejére a befektetési alapoknak, jól jellemzi, hogy a befektetési alapokba jóval kevesebb friss tőke érkezett, mint a lakosságnak szánt állampapírokba.
Novemberben a BAMOSZ-tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 101 milliárd forinttal, azaz 2,3 százalékkal növekedett, döntően az új befektetéseknek köszönhetően. A kezelt vagyon a zártkörű alapok esetében csökkent, a tőkevédett alapoknál stagnált, de minden más kategóriánál növekedett. Tőkekiáramlást a zártkörű alapoknál és a részvényalapoknál tapasztalak, de ez, a BAMOSZ novemberi hírlevele szerint egyik esetben sem volt számottevő. A többi kategória esetében viszont jelentős volt a tőkebeáramlás, köszönhetően a növekvő lakossági megtakarításoknak. Novemberben összességében 85 milliárdnyi friss tőke érkezett az alapokba, ezen belül a legtöbb tőke az abszolút hozamú alapokhoz, a kötvény- és a vegyes alapokhoz áramlott, mindhárom esetben 20 milliárd forint feletti összegben.
Öngondoskodásra sarkall
Bár az alapokba áramló vagyon növekedési üteme kicsit lassulni látszik az utóbbi időben az állampapírok iránti óriási lakossági keresletnek köszönhetően, azért a hazai alapkezelők által kezelt alapok nettó eszközértéke a válság 2008-as óriási pofonja után folyamatosan nő, nem kis részben az élénkülő lakossági aktivitás nyomán. Az olyan megoldásokkal, mint a NYESZ és a TBSZ, talán a hazai lakossági megtakarítási portfólió is elfordul végre a bankbetétek és a párnaciha irányából a szofisztikáltabb megoldások felé, még akkor is, ha a kormányzati akarat elsősorban az államadósság hazai finanszírozását célozta meg a saját lépéseivel és nem a megtakarításokkal rendelkező lakosság pénzügyi edukálását.
