A magyar lakosság egyetért abban, hogy majdani nyugdíja kevés lesz a megélhetéshez. Azt valószínűsítik, hogy a nyugdíjkorhatár tovább emelkedik, ennek ellenére jelentős különbség fog mutatkozni a munkában töltött évek jövedelme és a nyugdíj között. A bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna jövőbeni nyugdíját kiegészíteni.
Mire számíthatunk nyugdíjas korunkra?
Az Union Biztosító piackutatásának résztvevői közül szinte mindenki, 88 százaléka azon a véleményen van, hogy nagyon valószínű, hogy mire ő maga nyugdíjas lesz, az állami nyugdíjrendszer alig fog már működni. A megkérdezettek abból indulnak ki, hogy lesz öregségi nyugdíjuk, de 93% szerint az nem lesz elegendő a megélhetéshez. Ezért tartják 85 százaléknyian elképzelhetőnek, hogy a nyugdíj mellett még dolgozzanak. Szerintük a jövőben a nyugdíjkorhatár emelése várható, átlagosan a korhatár 6 évvel történő emelkedését valószínűsítik, miközben ellenzik azt. Összességében mindössze 10 százaléknyian gondolják úgy, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében valóban szükség van a korhatár emelésére.
Ha a megkérdezettek számba veszik azt, hogy milyen anyagi forrásaik lesznek majd nyugdíjas korukban (állami nyugdíj, egyéb bevételek), akkor mindössze 13% mondja azt, hogy ez nagyságrendileg el fogja érni a nyugdíjazás előtti jövedelmek szintjét. Abból, hogy a bevételek nem érik el a kívánt szintet, következik, hogy a kiadásokon kell spórolni. Szinte mindenki (91%) azt gondolja, hogy nyugdíjasként a kiadásain csökkentenie kell majd, pedig egy háztartás idős kori kiadása nem annyival kevesebb, mint a lecsökkenő jövedelem, sőt például az egészségre költött kiadások jelentősen növekednek is. (Ha megfizetik, a katásoknak is lehet rendes nyugdíja.)
Komoly aggályok jelentkeznek azzal kapcsolatban, hogy amikor a kérdezettek nyugdíjasok lesznek, vajon a fizetésük mekkora hányadát kapják majd meg. A megkérdezettek becslése szerint a mai szabályozás alapján a fizetések 63 százalékát kapják kézhez nyugdíjként az emberek. Amikor viszont ők fognak majd ténylegesen nyugdíjba menni, ez az érték már csak 40 százalék lesz becslésük szerint.
Miből pótolható a csökkenő jövedelemszint?
A megkérdezettek szerint az volna az ideális, ha az ember minél előbb elkezdené a felkészülést, a takarékoskodást a nyugdíjas évekre, 78 százalék szerint ezt érdemes már 35 éves kor alatt elkezdeni.
„A valóság azonban merőben más képet mutat, hiszen a legtöbben ennél később kezdik el a megtakarítást.” Sőt a megkérdezettek több mint négyötöde egyáltalán nem tervez semmilyen lépést a felkészülés jegyében. Arról a hírről, hogy 2014. január 1. után a biztosítók kínálatában megjelenhetnek olyan nyugdíjbiztosítások, amelyek után 20 százalék adóhoz kapcsolódó kedvezményt lehet igénybe venni mindössze 16 százalék hallott” – mondta Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnökvezérigazgatója.
