A magyar lakosság pénzügyi tudatosságát elsősorban fejleszteni kell, nem megítélni - nyitotta előadását Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója. Szerinte minden országban alacsonynak ítélik ezt a fajta tudatosságot, így nem meglepő, hogy az USA-ban is eléri a 20 százalékot azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek bankkapcsolattal.
„A magyar helyzet azonban nem olyan rossz, mint amilyennek a legtöbben hiszik" - állítja Mohai, aki egy példával támasztotta alá érvelését: 2009 elején, a válság kezdetén a befektetők túl kockázatosnak találták a fejlődő országokat, így menekítették ki a pénzüket a különböző részvényalapokból. Mivel eladták a részvényeiket, így ezek ára csökkent, számos magyar részvény elveszítette értékének 2/3-át. Ám ekkor azt vették észre, hogy a brókercégek forgalma még így sem csökken és amikor rákérdeztek a miértre a következő választ kapták: bár már nincs külföldi befektető a magyar piacon, helyette megjelentek a hazai magánbefektetők, avagy más néven a lakosság. „Ők azt látták, hogyha bementek az OTP-be, akkor minden rendben zajlott, vagy ha elmentek tankolni a MOL-hoz, akkor ott sem tapasztaltak rendellenességet, így sokan a részvények vásárlása mellett döntöttek. Ilyen folyamat sehol máshol a világon nem ment végbe" - állítja Mohai György. Ugyanakkor ez a folyamat ma már nem ismétlődhet meg a szakember szerint, hiszen hiába esnek a részvényárak, olyan szinten visszaesett a BÉT forgalma, hogy az már mindenkit visszavonulásra késztet.
Fotó: PP archív
A középiskolásokat éri meg oktatni
A Budapesti Értéktőzsde 2003-ban kezdett el komolyabban foglalkozni a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésén, ekkor alapították az Öngondoskodás Alapítványt. Az évi 80-100 millió forintos költségvetési kerettel dolgozó szervezet azt hirdette, hogy önálló megtakarításra van szükség ahhoz, hogy az élet nehézségeivel meg tudjunk küzdeni, és ha ez megvan, akkor el kell dönteni, hogy mire akarjuk költeni.
„Állandó problémánk volt, hogy kit szólítsunk meg a kampányunkkal, így a kezdetekben volt kkv-oktatás, PR- és reklámkampány, ám ezek egyike sem lett akkora siker, mint a középiskolások pénzügyi kultúrájának fejlesztése. Ők vannak azon az értelmi, érzelmi szinten, hogy el tudják fogadni az adott információt, be lehet építeni a gondolkodásukba. További előny, hogy amikor hazamentek elmondták a szüleiknek, hogy mit tanultak és nem ritkán ezek a szülők - akiket másképpen nem tudtunk elérni - kerestek meg minket, hogy a gyerek mondott valamit, kifejtenénk-e neki bővebben, miről is van szó pontosan" - magyarázta Mohai György. Ez az alapítvány végül 2008-ig működött, akkor beleolvadt a Pénziránytű Alapítványba, amellyel három év alatt 5500 diákot és 300 tanárt sikerült elérniük.
Mennyire szeretjük a bankokat?
Két fázisra osztotta a pénzügyi válságot Bacher János a Gfk Hungáriától: az első 2008 szeptemberében volt, amikor hallani lehetett a hitelválságról, közel volt az államcsőd, jött az IMF, sok cég csődbe ment, nőtt a munkanélküliség, míg a második fázist 2010 nyarára teszi, amikor hirtelen megerősödött a svájci frank és sok magyar hiteles feladta a reményt, hogy valaha vissza fogja tudni fizetni az adósságát. (Megduplázódott a privát banki ügyfelek száma és az ágazat által kezelt vagyon nagysága 2006 és 2010 között.)
Bár a közhangulat meglehetősen bankellenes az utóbbi években a Gfk felmérése szerint mindössze három százalékot esett vissza a bankárok megítélése, a 2008-as 48 százalék helyett idén már csak 45 százalék mondta azt, hogy bízik bennük. Nőtt viszont azoknak a száma, akik azt mondják, hogy egyik banknak sem lennének az ügyfelei (2008: 29%, 2011: 34) és a válság elején többen lettek azok is, akik szerint fennáll a lehetősége annak, hogy egy esetleges csőd miatt az összes megtakarításuk elveszik, míg mára újra nőtt a bizalom (2008: 46%, 2009: 62%, 2011: 50%).
Bacher János kiemelte azt a statisztikát, miszerint jelenleg a lakosság 41 százaléka nem hisz abban, hogy jól informált lenne a pénzügyekben. „Ez nagyon szomorú eredmény, mivel az mutatja, hogy a lakosság a válság után sem figyelt oda jobban a pénzügyeire, pedig ez lett volna az elvárható" - kommentált a szakember.
