A Semmelweis-terv az egészségügy megmentésére című kormányzati szakmai koncepció szerint Magyarország keveset költ egészségügyi ellátásra - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből-, amit viszont elköltünk, azt nem a leghatékonyabban használjuk fel. Az ellentmondás feloldása érdekében a kormányzat májustól a felére csökkentette a táppénz felső határát, számos szigorítást vezetett be a gyógyszergyártókra nézve, és június végén elfogadta az egészségügyi törvény módosítását.
Egyre többen hajlandók anyagi áldozatra, hogy a társadalombiztosítási befizetésért járó közellátáson túl magasabb színvonalú szolgáltatáshoz jussanak. A Semmelweis-tervben az áll: „Szükség lehet az öngondoskodás (az fizet az egészségügyi ellátásért, aki igénybe veszi) kiterjesztésére kiegészítő jelleggel. Olyan szükségletek kielégítését, amelyeket kisebb közösségek vagy éppen az egyének képesek önerőből megoldani, nem kell központosítani."
Adómentes gyógyítás
Vannak standard egészségügyi szolgáltatások, amelyekre mindenki jogosult a társadalombiztosítási ellátás keretében, és vannak extraszolgáltatások, amelyekért - már a jelenlegi jogszabályi keretek között is - fizetni kell. Ma azonban a helyzet eléggé kusza, a magán- és közfinanszírozott szolgáltatás keveredése számos megoldandó kérdést vet fel. Mindenesetre a Semmelweis-terv sorait tanulmányozva úgy tűnik, a kormányzat a több-biztosítós modell teljes elutasítása mellett a jövőben nagyobb szerepet szánna az öngondoskodásnak, azon belül pedig az önkéntes egészségpénztáraknak.
- Elég arra gondolni, hogy a minden negyedik háztartás magán-egészségügyi kiadásait 55-60 milliárd forinttal finanszírozó egészségpénztári szektor a gyógyszerkassza 120 milliárdos tervezett kurtításának akár a felét is kiválthatja - hangsúlyozza dr. Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke, és hozzáteszi: az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítás szolgáltatásainak kiegészítése vagy az abban meg sem jelenő új orvosi eljárások finanszírozása. Az adómentes kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások alapvetően gyógyító, az adóköteles életmódjavítók pedig prevenciós célokat szolgálnak.
A szakember szerint a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése hosszú távon felértékeli az öngondoskodás szerepét, amelyet a legegyszerűbben annak a százezer embernek a helyzetén lehet követni, akik - a kormány szavaival élve - „kiírták magukat az állami nyugdíjrendszerből", vagyis nyugdíjra a közös kasszából nem számíthatnak, csak egyéb megtakarításaikból, azaz önkéntes kasszából, nyugdíj-előtakarékossági és tartós befektetési számláról (NYESZ, illetve TBSZ). Bár az állami egészségügyi ellátás rendszeréből nem szorultak ki, az azonban, hogy a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás tisztán állami forrásból finanszírozható-e, éppúgy kérdéses, mint a nyugdíjaké.
Fő az egészség
Úgy tűnik, az egészségpénztárak az elmúlt időszak folyamatainak nyertesei lettek. A tagok száma évek óta nő, és 2010 végén már megközelítette az egymillió főt. Idén az első negyedévben további 4203 fő nyitott számlát - derül ki a Pénzügyi Felügyelet (PSZÁF) júniusban publikált adatsorából. A lakossági jövedelmeknek a válság hatására csökkenő szintje sem volt érzékelhető az egészségre irányuló megtakarítások volumenében. A taglétszám gyarapodásával párhuzamosan nőttek a befizetések: 2011. január-március között 10,5 milliárd forint érkezett a kasszákhoz, ami közel félmilliárd forinttal meghaladja a 2010. első negyedévi befizetéseket.
Ám egy év alatt a tagságukat szüneteltetők száma is a két és félszeresére nőtt. A negatív jelenséget magyarázhatjuk pozitívan is, az öngondoskodás előtérbe kerülésével is: bár szűkült a jövedelem, és nőttek a kiadások, a pénztártag a megszüntetés helyett inkább átmeneti időre felfüggesztette tagságát. Kérdés, hogy a kötelező nyugdíjpénztári megtakarításon elért reálhozamok megfordítják-e ezt a trendet, továbbjavítva az önkéntes egészségkasszák statisztikáját.
- Én személy szerint arra számítok, hogy az átlagosan hetven-nyolcvanezer forintot kitevő reálhozam harmada az önkéntes pénztárakban landol majd. Való igaz, hogy alig néhány százalék kérte egyenesen önkéntes nyugdíjpénztárba a reálhozam utalását, de abban biztos vagyok, hogy amikor a pénz a kezükben van, sokan átgondolják: további húsz százalék szja-kedvezménnyel gyarapíthatják ezt az összeget, ha befizetik az önkéntes kassza akár nyugdíj-, akár egészségágában vezetett egyéni számlára - válaszolta a Piac & Profit kérdésére Lukács Marianna.
Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója is úgy véli, a volt pénztártagoknak, amikor a pénzről döntenek, élethelyzetüktől függően az egészségbiztosítási vagy egészségpénztári költéseket is érdemes lenne mérlegelniük.
