80 százalék fél a nyugdíjtól. De mit tehetünk?

Közép-Kelet-Európában a legnagyobb a bizonytalanság a nyugdíjas éveket illetően egy friss kutatás szerint: az emberek 80 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érzi úgy, hogy nyugdíjas éveiben megfelelő életszínvonalat tud majd biztosítani magának.

2014. február 12.

Piac&Profit

Kép:PParchív

A Közép-Kelet európai 80%-kal szemben ez az arány Amerikában, illetve Ázsia egyes országaiban 30-40 százalék körüli. A megkérdezettek többsége – 90 százaléka – a megtakarítások növelésére két ösztönzőt jelölt meg: a fizetésemelést (53%) és a megtakarítások adókedvezménnyel történő támogatását (37%) – derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek el az Aegon megbízásából.

A leendő nyugdíjasok többsége úgy véli, növelnie kellene nyugdíjcélú megtakarításait annak érdekében, hogy időskori életszínvonala megfeleljen mostani elvárásainak. A megkérdezettek jövedelmük 72 százalékával lennének elégedettek nyugdíjasként. A felnőtt lakosság alig egyötöde vélekedik úgy, hogy nyugdíjcéljait biztosan el tudja majd érni, és a megfelelő életszínvonalat biztosítani tudja magának – a többi között ez derült ki abból a felmérésből, amit az Aegon 12 országban 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnőtt megkérdezésével készített.

Félünk, de nem lépünk

Függetlenül attól, hogy az emberek bizonytalanok az államtól várható nyugdíjjal kapcsolatban, mégis 76 százalék úgy gondolja, hogy elsősorban az állam feladata a nyugdíjról való gondoskodás, 22 százalék szerint elsődleges az öngondoskodás, 2 százalék pedig a család támogatásában bízik. A bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna, hogy ha jövőbeni állami nyugdíját valahogyan ki tudná majd egészíteni. De csak 40 százaléknyian jelezték, hogy már tettek is valamilyen konkrét lépést ennek érdekében, például választottak valamilyen nyugdíj-előtakarékossági formát.

A nyugdíjcélú megtakarítások növelésének lehetősége rövidtávon korlátozottnak tűnik – állapítja meg a felmérés. A megkérdezettek többsége – 90 százaléka – a megtakarítások növelésére két ösztönzőt jelölt meg: a fizetésemelést (53%) és a megtakarítások adókedvezménnyel történő támogatását (37%). Magyarországon ugyanakkor különösen magas (56%) azoknak az aránya, akik a pénzhiányt látják a megtakarítás-növelés legfőbb gátjának.

Itthon a megkérdezettek csaknem fele (45%) növelné megtakarításait adókedvezmény hatására. Erre egyébként most lehetőségük is lesz, hiszen január elsejétől a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka jár személyi jövedelemadó (szja) kedvezményként a befizetőnek. Az adójóváírás legfeljebb évi 130 ezer forint lehet, és a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra vehető igénybe.

„Az egyéni élet- és nyugdíjbiztosítási piacon régóta meglévő hiányt pótol a januártól bevezetett 20 százalékos adójóváírás. Biztosra vesszük, hogy jelentősen ösztönözni fogja a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóságot” – mondta Tavaszi Beatrix, az Aegon Magyarország életbiztosítási termékfejlesztési igazgatója.

Érdekesség, hogy amíg a magyarok mindössze 8 százaléka jelölte meg a pénzügyi ismeretek bővítését, mint megtakarítási ösztönzőt, addig a többi országot tekintve ez az arány 20% körüli, különösen magas Kínában (38%) és Japánban (27%). Magyarországon főleg a fiatalabb korosztály szeretne több információhoz jutni a nyugdíjának megtervezését illetően. Egy másik kutatás eredményei is azt mutatják, hogy a huszonéves korosztály már van legalább olyan tudatos, mint szülei generációja, az öngondoskodás fontosságának üzenete látszólag náluk célba talált.

Véleményvezér