Egyre több nyugdíjas kerülhet a szegénységi küszöb alá.

A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5 százalékos évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.

Sikerült a kormánynak olyan mértékű nyugdíj-kiegészítésről döntenie ősszel, hogy éves átlagban növekedjen a nyugdíjak reálértéke - legalábbis a számok mentén.

Fontos adat látott szerdán napvilágot, mely meghatározza, milyen mértékű nyugdíj-kiegészítésre számíthat a társadalom legidősebb rétege. A helyzet azonban most a szokottnál is bonyolultabb az inflációs alapfolyamatok miatt.

A legmagasabb nyugdíjban részesülő idős magyarok az átlagnyugdíjban részesülőknél 14-szer (!!!), a legalacsonyabb nyugdíjasnál pedig 70-szer (!!!) magasabb kiegészítésre számíthatnak novemberben.

Ahogy jeleztük, a nyugdíjasok inflációja meghaladta az év eleji nyugdíjemelés mértékét.

Az idei alacsony nyugdíjemelés miatt rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok. A friss adatok alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy novemberben érkezik a nyugdíjkiegészítés.

A ma közölt inflációs adatból egyebek mellett az is kiderült, hogy mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatnak idén a nyugdíjasok. A statisztikai hivatal adatai alapján mintegy 11 800 forint jár majd átlagosan az időseknek.

Átlagosan 8 év lemaradásban vannak, akik a harmincas éveikben kezdenek el takarékoskodni. Ezt azok állítják, akik már rendelkeznek megtakarítással. Ráadásul a ténylegesen várható nyugdíj összege átlagosan közel 100 ezer forinttal kevesebb az ideálisnak tartotthoz képest – derült ki az Allianz legfrissebb, az öngondoskodást vizsgáló kutatásából.

A magyarok többsége nyugdíjasként is dolgozna, leginkább azért, mert szeretne aktív maradni – derül ki az NN Biztosító kutatásából. Ám az aktív nyugdíjas éveket tervezők is legfeljebb heti egy-két napos elfoglaltságban gondolkodnak leginkább, ami nem válthatja ki az öngondoskodást, az előre tervezést.

Sem az állam, sem a cégek, sem az emberek nem tudják egyedül megoldani a jövő nyugdíjasainak biztonságát, ez közös feladat. Szükség lesz megtakarításokra, és a munka sem biztos, hogy teljesen véget ér egy adott életkor után.

A lakosság közel háromnegyede bizonytalan a jövőjével kapcsolatban, hiszen maximum 3 évre látja előre élete alakulását. A Groupama és a GFK által készített kutatás eredményei alapján az is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell.

A hazai lakosság mintegy 71 százaléka véli úgy, hogy vélhetően az állami nyugdíj nem lesz elegendő ahhoz, hogy megéljen belőle. Ennek ellenére a megkérdezettek több mint 60 százaléka nem rendelkezik és nem is tervez nyugdíjcélú megtakarítást – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexből. Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt egy évben, a válság óta először növekedett a pénztári tagok száma és az eseti befizetések összege.

Ahhoz, hogy a jövő idősei fenn tudják tartani korábbi életszínvonalukat a nyugdíjba vonulást következő évtizedekben, öngondoskodásra, nyugdíjcélú megtakarításokra is szükség lesz. Már a mai negyvenesek számára is elengedhetetlen, hogy félretegyenek jövendő nyugdíjukra. De hogyan?

A vállalkozóra nem jellemző, hogy nyugalmasan töltené a napokat. Küzdünk a cég fejlődéséért vagy éppen talpon maradásáért, próbálunk gondoskodni a munkatársainkról, családunkról. Önmagunkat azonban többnyire hanyagoljuk. Aztán jön a meglepetés, ha kiderül, hogy mi sem bírjuk töretlen erővel és energiával az idők végezetéig. Mit tehet a vállalkozó, ha nem minimálnyugdíjas akar lenni, hanem szeretné élvezni a dolgos évei gyümölcsét?

A nyugdíjrendszer bizonytalanságának csak egyik oka az öregedő társadalom, és az aktív, dolgozó lakosság számának csökkenése. A másik súlyos probléma, hogy hazánkban minden harmadik adófizető csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot. Ez nemcsak az állam számára jelent bevételkiesést, hanem a minimálbérre bejelentett munkavállalók, vállalkozók nyugdíjkilátásaira is negatív hatással van.

Felelősen működtetni egy vállalkozást és kezelni a pénzügyeket két nagyon különböző dolog. Adunk néhány tippet, hogyan növelheti megfelelően nagyra a bankszámláján lévő összeget a szorgos évek folyamán.

Megjelent a Piac & Profit márciusi száma, benne többek között interjú a magyar származású sztárvállalkozóval, Tom Szakyval. A magazinban körbejárjuk a bizalmi vagyonkezelés témáját, azt, hogy miért érdemes szabadúszókkal dolgozni, bemutatunk magyar sikersztorit, és szó van arról is, hogy hogy lehet sikeres üzletet kötni Kínában.

Közép-Kelet-Európában a legnagyobb a bizonytalanság a nyugdíjas éveket illetően egy friss kutatás szerint: az emberek 80 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érzi úgy, hogy nyugdíjas éveiben megfelelő életszínvonalat tud majd biztosítani magának.

Az itthon ritkán emlegetett foglalkoztatói nyugdíj a svéd modell hangsúlyos eleme, az EU számos országában az állami nyugdíjrendszert legerőteljesebben kiegészítő pillér. 

Sem a demográfiai, sem a foglalkoztatási mutatók nem kedveznek a nyugdíjaknak, ami a korhatárhoz közelállóknak sem ígér sok jót, a fiatalabb nemzedék számára pedig még a mainál is komorabb jövőt jósol. Az elmúlt két évben elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, de azt nem látni, milyen hosszú távú stratégia alapján. Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása.

November 25-én kereskedtek utoljára Orco részvényekkel a BÉT-en, mivel a céget december elsejével kivezetik a budapesti parkettről. Az Orco részvényeiket NYESZ számlán tároló megtakarítók nehéz helyzetbe kerülnek ezáltal, mivel ők nem tudják papírjaikat átszállíttatni azokra a külföldi részvénypiacokra, ahol továbbra is lehet kereskedni a papírokkal.

Összességében az 50 feletti korosztály pesszimistább, mint a teljes lakosság- derül ki a DIMENZIÓ Biztosító és a Gfk közös kutatásából. Magyarországon első alkalommal készítették el az 50+ Indexet, amely az 50 feletti generáció aktuális élethelyzetével, bizalmával, jövőképével kapcsolatos mutató.

Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak - mert nincs miből. Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt.

Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.