A sokat emlegetett svéd modellben hangsúlyosan jelen lévő foglalkoztatói nyugdíjról itthon nem sokat hallani, holott - miután az Európai Bizottság 2006 októberében felszólított bennünket a szabályozás átültetésére - 2008. január 1-jétől hatályos az a törvény, amely lehetővé teszi a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak létrehozását. Az EU számos tagországában ez a nyugdíjrendszer második, az állami járadékot legerőteljesebben kiegészítő pillére. (Az állami nyugdíjellátásban egyelőre nem látszik a stratégia.)

Ebben a konstrukcióban a munkáltató csatlakozhat egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóhoz annak érdekében, hogy dolgozóinak foglalkoztatói nyugdíjat biztosítson. A munkaszerződésben rögzített befizetéseket a tagi számlán írják jóvá, amely örökölhető. Ha a munkavállaló elmegy a cégtől, eldöntheti, hogy a számláját otthagyja, vagy átlép az új munkáltató programjába, feltéve, hogy ott van ilyen. A nyugdíjkorhatár betöltésekor a nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék-szolgáltatás vagy ezek kombinációja. (Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak - mert nincs miből. Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt.)

Magyarországon mindössze egy ilyen szolgáltató működik. A Quaestor 2011. február óta kínálja a szolgáltatást. Zugrovics Loránd vezérigazgató a Piac & Profit kérdésére elmondta: tavaly elsősorban kkv-k csatlakoztak a nyugdíjszolgáltatóhoz, idén viszont már a nagyvállalatok részéről is látszik az érdeklődés. A cégek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást a cafeteriarendszer mellett vezethetik be, amelyet a minimálbér 50 százalékáig adhatnak kedvezményes adózás mellett. A 93 ezer forintos minimálbért és az 500 ezer forintos éves béren kívüli juttatási plafont figyelembe véve, a juttatás maximális mértéke nem kihasználható, ahogyan az önkéntes kasszákba fizetett munkáltatói hozzájárulás esetén sem.

Bár a jogszabály nem tesz különbséget a kétféle nyugdíjcélú vállalati gondoskodási forma között, a foglalkoztatói kasszáról nem nagyon hallani.
- Jelen pillanatban sokkal inkább az átalakuló fogyasztói jellegű béren kívüli juttatások vannak napirenden, még akkor is, ha az embereket egyre komolyabban foglalkoztatja az időskori megélhetés. Sajátos magyar helyzet, hogy a szabályozó környezet egyformán ítéli meg a megtakarítás típusú és az azonnal költhető cafeteriát, holott érdemes lenne különbséget tenni a kettő között, ahogyan ez a nálunk fejlettebb országokban megvalósul. Ha megtörténne a paradigmaváltás, jelentősen megerősödhetne a foglalkoztatói nyugdíj - mutatott rá a problémára Zugrovics Loránd.