Az öregségi nyugdíj alapját kizárólag a bejelentett fizetés képezi, tehát az ezen felül kapott dolgozói „juttatás” vagy vállalkozásból kivont pénz nem növeli a majdani nyugdíj összegét. (Sokan számítanak is arra, hogy az életszínvonaluk romlani fog nyugdíjas korukban.)

A kényszervállalkozói létforma igen elterjedt Magyarországon. A KSH adatai alapján jelenleg közel 400 ezer egyéni vállalkozó van hazánkban, a nem hivatalos becslések szerint ez a szám akár a duplája is lehet. Köztudott, hogy eltérő okokból ugyan, de a vállalkozók egy része minimálbérre van bejelentve. A nyugdíj szempontjából ez azt jelenti számukra, hogy csak a minimálbér után számítják a leendő nyugdíjukat. Érdemes tehát felkészülniük arra, hogy rendszeres és megfelelő mértékű megtakarítás hiányában nagyon alacsony nyugdíjjal kell majd számolniuk. A (kényszer)vállalkozók számára különösen nagy érvágást jelenthet, ha munkaképtelenné válnak, és nem jutnak bevételhez. Az elérhető nyugdíjbiztosítások egy része erre is kínál megoldást. (A vállalkozók el is adhatják a cégüket, kérdés, hogy mennyit fog érni.)

Még súlyosabban érinti ez a probléma a magyar munkaerő-piacon 10-17%-os arányban jelen lévő, ugyanakkor adó- és járulékfizetés szempontjából „láthatatlan” feketemunkásokat (Munkaerő-piaci tükör, 2012). Közülük egyáltalán nem számíthatnak nyugdíjra azok, akik nincsenek bejelentve. A keresetük bizonyos része (pl. minimálbér) után járulékfizetők is csak mostani bevételük töredékét kapják kézhez idős korukban.

„A januártól bevezetett adójóváírás régóta meglévő hiányt pótol az egyéni élet- és nyugdíjbiztosítási piacon. A jelenlegi jogszabályok szerint a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka jár személyi jövedelemadó (szja) kedvezményként a befizetőnek. Az adójóváírás legfeljebb évi 130 ezer forint lehet, és a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra vehető igénybe” – hívta fel a figyelmet Tavaszi Beatrix, az Aegon Magyarország életbiztosítási termékfejlesztési igazgatója.