Noha a nyugdíjprobléma a legfiatalabbak számára a legégetőbb, a 26 és 35 év közötti korosztály 60 százaléka, míg a 25 évnél fiatalabbak 62,6 százaléka még egyáltalán nem hallott arról, hogy idén január elsejétől ismét 20 százalékos – évi legfeljebb 130 ezer forintos – személyi jövedelemadó-kedvezmény jár a nyugdíjbiztosításra befizetett összegekre. Többek között ezek derülnek ki az Aegondirekt.hu több mint 43 ezer fő megkérdezésével elvégzett legfrissebb kutatásából.
Az idei évtől a válaszadók közel 30 százaléka többet tud félretenni
A kutatásban megkérdezettek 29,96 százaléka tud az idei évtől többet elkülöníteni a jövedelméből megtakarításokra, mint a korábbi években. 14,3 százalék 5 ezer forint alatti összeget, 10,7 százalék 5 és 10 ezer forint közötti összeget, míg 4,96 százalék 10 ezer forintnál is többet tud befektetni jövedelméből 2014-től. A felmérés szerint a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben magasabb azok száma, akik képesek havonta megtakarítani, mint azoké, akik egy forintot sem tudnak rendszeresen félretenni a nyugdíjas éveikre.
A nógrádiak számítanak leginkább az állami nyugdíjra, az öngondoskodók aránya Vas megyében a legmagasabb
A kutatásban részt vevőktől megkérdezték, hogy szerintük kinek kell gondoskodnia a megfelelő nyugdíjellátásukról. Saját felelősségüket legnagyobb arányban a Vas megyében élők jelölték meg: 50,8 százalékuk szerint a nyugdíjat nem várhatják csak az államtól – további 11,9 százalékuk ráadásul egyáltalán nem számít állami nyugdíjra –, ezért megfelelő előtakarékoskodással nekik is fel kell készülniük időskori anyagi biztonságuk megteremtésére. Ezzel szemben a Nógrád megyében élők csupán 39,9 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarítással, és 48,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az időskori ellátás fedezetének előteremtése kizárólag állami feladat, hiszen „ezért fizetjük az adókat és járulékokat”. Ez utóbbi választ egyébként kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élők jelölték meg többször, mint „a nyugdíj közös – egyéni és állami – felelősség” választ.
Az Aegondirekt.hu kutatásában megkérdezett 4808 35 évnél fiatalabb aktív korú 21 százaléka válaszolta, hogy a jelenlegi munkáltatója biztosít számára olyan juttatást, amely nyugdíjcéljait szolgálja. Ezzel szemben a felmérésben részt vevők 59,9 százalékának nyugdíjcélú öngondoskodását nem támogatja a munkáltatója, meglepő azonban, hogy a válaszolók 19,1 százaléka nem tudja, hogy jár-e neki ilyen munkahelyi juttatás. Ez az utóbbi két adat azért is érdekes, mert a fiatal munkavállalók egyharmada (33 százaléka) megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltatója ugyanilyen mértékű befizetésekkel támogatná a nyugdíjcélú előtakarékoskodását. Emellett azonban az állam szerepét is kiemelik a fiatalok: 34 százalékuk szerint a hosszú távú megtakarításokat ösztönző nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák őket.
Eddig a 45-50 éves korosztály kötötte a legtöbb nyugdíjbiztosítási szerződést
„Nagyon érdekes, hogy a válaszadók 72 százaléka alacsony kockázattűrésűnek vallotta magát, akit kizárólag a biztos megtakarítási formák érdekelnek, ha a nyugdíjáról van szó. Ennek ellenére jól látható a január óta eltelt időszakban a unit linked nyugdíj-biztosítási konstrukciók térnyerése, és a garantált hozamú termékek iránti kisebb érdeklődés, pedig ez utóbbiak ugyan alacsonyabb, de hosszú távon kiszámítható, biztos hozamot kínálnak – mondja Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója. – A számok azt mutatják, hogy a 45-50 év közötti korosztály köti a legtöbb szerződést, havi átlagosan 15 ezer forintos díjjal” – teszi hozzá Marosvölgyi Péter.
