Önkéntes pénztárak

A munkáltató kedvezményes, jövőre 35,7 százalékos adózással adhat önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítést. Ennek mértéke az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében havonta a minimálbér 50 százaléka, míg az egészség- és önsegélyező kasszákba együttesen a minimálbér 30 százaléka lehet kedvezményesen. A hozzájárulás mértékében tehát nincs változás, változik viszont az egészség- és az önsegélyező pénztári számlákon felhalmozott megtakarítás költhetősége.

Az elfogadott jogszabály értelmében 2013. január 1-jétől önkéntes egészségpénztári számláról például már egészségbiztosítási díjat is fizethetünk, és bekerült néhány újabb támogatott termék. Ezek a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek. Változik az is, hogy mi minősül gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásának. A módosítások értelmében az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat is nyújthat a pénztártagoknak, illetve – rendelkezésük alapján – a közeli hozzátartozóiknak.

Az önkéntes pénztárakba nemcsak tagdíj-hozzájárulást fizethet kedvezményes közteher mellett a munkáltató, hanem – a munkavállalót mint kedvezményezettet feltüntetve – adomány formájában is támogathatja az egészségcélú költéseket. A támogatás a munkáltatónál ráfordításként jelentkezik, nem tartozik a társasági adó hatálya alá, míg az egyéni számlán jóváírt összeg a számlatulajdonos számára – szemben a tagdíj-kiegészítéssel – nem adómentes. A fizetendő közteher mértéke pedig jövőre nő.

– Az önkéntes pénztári adomány adója – 16 százalékos szja – és annak 20 százalékos kedvezménye megmarad, de januártól 27 százalék eho-t is kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy az adóbevalláskor be kell fizetni 43 százalék közterhet, amiből 20 százalék visszakérhető a pénztári számlára. Így a végleges közteher 23 százalék – számol P. Király Ágnes okleveles adószakértő.

SZÉP kártya

A dolgozók kikapcsolódását támogathatja a munkáltató a SZÉP kártyára fizetett juttatásokkal évi 450 ezer forintig. A kártya három alszámlája és az azokra adható maximális juttatás mértéke nem változik 2013-ban, tehát szálláshely-szolgáltatásra továbbra is 225 ezer forintot, vendéglátásra 150 ezer forintot, míg szabadidős tevékenységre 75 ezer forintot utalhat a munkáltató 35,7 százalékos közteher megfizetésével.

Kép:PP archív

Az egyes zsebek költhetőségében viszont van változás: megéri a szabadidő alszámla keretét kihasználni. Az szja-törvény 71. paragrafusának első bekezdés c) pont cc) alpontja szerint ugyanis ennek terhére egyéb humán-egészségügyi ellátást – a fizikoterápiás szolgáltatást, a dentálhigiénés kezelést, a diagnosztikai szolgáltatást, a terhesgondozást és egyéb máshová nem sorolt humán-egészségügyi ellátást – is finanszírozhatunk, valamint bővül a zseb sportolási célú felhasználása is. Fizethetünk már sporthorgászatért, sportegyesületi tevékenységért, sport- és szabadidős képzésért, bérelhetünk sportpályát, valamint szabadidős és sporteszközt. A sokat hiányolt uszodabelépő is bekerült a felhasználási lehetőségek közé 2013-tól.

Biztosítások

A biztosítások háza táján sok a változás, ráadásul az szja-törvénybe bekerült új megfogalmazás kellően bonyolult, ezért a Mazars adótanácsadó cég tapasztalatai szerint a munkáltatók egyelőre ódzkodnak ettől a juttatási formától. Mindenesetre a teljes életre szóló kockázati életbiztosításokra vonatkozó 2012. évi szabályok továbbra is hatályban maradnak. Ez azt jelenti, hogy az ilyen biztosítás munkáltató által fizetett rendszeres díja 2013. január 1-jétől is adómentes juttatásnak minősül, még akkor is, ha a biztosítás visszavásárlási értékkel bír. De az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet az adómentes díjat fizető személynek a havi adó- és járulékbevallásában kell teljesítenie – mutat rá P. Király Ágnes.

Az adómentesen adható juttatási kategóriában maradt a kockázati élet- és egészségbiztosítás is – a törvény itt nevesíti a tavaly bevezetett betegségbiztosítást –, de havonta csak a minimálbér 30 százalékáig adható ilyen feltételekkel. Ráadásul az értékhatár az élet-, betegség- és baleset biztosításra együttesen vonatkozik.

Az még nagy kérdés – és egyelőre a tanácsadók is az adóhivatal állásfoglalására várnak –, hogy az új megfogalmazás értelmében a szűrővizsgálatok beletartoznak-e az adómentes juttatási körbe. A menedzserszűrés 2012-ben sem volt adómentesen adható, bár sok cég félreértette a jogszabályt. 2013-tól viszont az is kérdéses, hogy azt a kockázati betegségbiztosítást, amelynek van szűrővizsgálati eleme – például állapotfelmérés, prevenciós vizsgálat – fizetheti-e a munkáltató adómentesen.

Mindenesetre a szolgáltatás alapú betegségbiztosítások, amelyek elősegíthetik a munkavállalóink jó közérzetét, egészségét, lojalitását azáltal, hogy magas színvonalú egészségügyi szolgáltatáshoz jutnak, továbbra is adómentesen adhatók a minimálbér 30 százalékáig.

Ezenkívül 2013-tól a normál közterhű, 51,17 százalékkal adózó juttatások közé bekerült az úgynevezett adóköteles biztosítási díj, amelyen érthetünk minden olyan személybiztosítási díjat, amely nem adómentes.

A biztosítások adókötelezettségével kapcsolatos jogszabályi változásokról itt olvashat tovább.