A nyugdíj-előtakarékosság egyaránt érdeke a lakosságnak és az államnak. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák, jelenségek – csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor – Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások szélesebb körben való elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás terheit. Az előtakarékossághoz igénybe vehető kedvezmények évek óta változatlanok, a kapcsolódó adókedvezmény pedig akár százezer forinttal is gyarapíthatja az egyéni számlaegyenlegeket a következő évben – hívja fel a figyelmet az RSM DTM szakértője. A nyugdíjbiztosításhoz is igénybe vehető adókedvezmény január elsejétől!
Jelentős kedvezmények érhetőek el az önkéntes kölcsönös pénztárak, továbbá a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) esetében. „Amellett, hogy az ezen a számlákon gyarapodó befektetéshez egy meghatározott idő után adómentesen juthat hozzá a megtakarító, a hosszú távú megtakarításhoz az állam is jelentős összeggel járulhat hozzá. Az önkéntes pénztári tagok és a NYESZ tulajdonosok egy, a törvény által meghatározott összeget - az adókedvezménnyel csökkentett összevont adóalap adójából - a kiválasztott pénztári számlájára utaltathatnak SZJA bevallásuk benyújtásakor”- emeli ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág-vezető partnere.
Az állam által a megtakarításainkhoz adott kedvezmények
(A nyugdíjjárulékból is érvényesíthető lesz a családi adókedvezmény.)
Az adójóváírás az önkéntes nyugdíjpénztár esetén a tag által befizetett összegek 20 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint. Akik 2020. január 1. előtt betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, azok még magasabb összeget, 130 000 forintot kaphatnak vissza adójóváírásként.
Hasonlóképpen működik a jóváírás az önkéntes egészségpénztár esetében, az adott évben befizetett összeg értékének 20 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint lehet ennek összege is. Ezt a kedvezményt a 100 000 forint összegkorlát erejéig még növelheti a tag a számlán rendelkezése alapján elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százalékával, illetve a meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százalékával.
Az adókedvezményt a pénztárakra összesítve kell figyelembe venni, a kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a 120 000 forintot, a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt elérő tagoknál pedig a 150 000 forintot.
Csúcson az eho-mentes állampapír
Mint azt korábban megírtuk, a bankbetéteken elérhető, fokozatosan csökkenő kamatok helyett a lakosság valami új célpont után nézett a piacon, az állam pedig készséggel ajánlotta figyelmükbe az állampapírokat. Olyannyira, hogy az állampapír-vásárlás feltételeit is megkönnyítették az Államkincstárnál: a magánbefektető online regisztráció után, sorban állás nélkül percek alatt nyithat számlát, és azonnal vásárolhat állampapírt, sőt a számlavezetés is ingyenes. A legfontosabb érv azonban az állampapír mellett, hogy így megúszható a nagyrészt minden más befektetés nyereségére vagy hozamára kivetett hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás, az eho.
A lakosságnak szánt állampapírok állománya eközben 2012 eleje óta folyamatosan és lendületesen hízik, az idén júliusban elért 91 milliárd forintos havi növekmény történelmi csúcs. Augusztusban ehhez képest „csak” 46,9 milliárd forinttal növekedett a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírok állománya az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. Ebből az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegyek 46,4 milliárd forinttal, a Féléves Kincstárjegy állománya 900 millió forinttal, míg az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek együttes mennyisége 6,4 milliárd forinttal emelkedett. A lakossági lelkesedést jól jelzi, hogy a befektetők a lejáró mennyiség közel felét a lejáratot követő négy napon belül újra az inflációkövető kötvénykonstrukcióba forgatták vissza.
