Nyugdíj: mennyit tegyünk félre havonta?

Nálunk varázsszó a „legális adóelkerülés" a megtakarítások piacán is: az adóelőnyt jelölte meg az elsődleges szempontok között a megtakarítási mód kiválasztásánál a Budapest Bank és Alapkezelő felmérésében a megkérdezettek 57 százaléka.

Ennek ellenére lehetőségként a tartós befektetési számla (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) mindössze a válaszadók 4-6 százalékában merült fel. Ez a két banki megoldás szinte ismeretlen az emberek körében: a Generali-Providencia Biztosító egy korábbi lakossági vizsgálata szerint az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjcélú életbiztosítás és az egyszerű bankbetét merül fel a legtöbbekben mint nyugdíjcélú megtakarítási forma. (Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében.)


Havonta mennyit tegyünk félre?

Ám vannak, akik azért nem gondolkodnak nyugdíjcélú megtakarításban, mert úgy vélik, ha nem tudnak havonta nagyobb összeget megtakarítani, akkor nem éri meg. Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese viszont azt mondja: már havi 5-10 ezer forintos megtakarítás is tízéves távlatban elérheti a kétmillió forintot, a kamatos kamatnak köszönhetően pedig az összeg exponenciálisan nő hosszabb futamidő esetén.

Mivel nagyon magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, nehéz kiszámítani a fizetés százalékában az öngondoskodás megfelelő mértékét. Kalkulációk azonban léteznek arra, hogy mekkora tőkét kell felhalmozni ahhoz, hogy valaki abból nyugdíjasként tisztességesen megéljen. Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának partnere szerint havi 15-20 ezer forintos megtakarítás valószínűleg elegendő a megfelelő mértékű nyugdíjhoz harminc-negyven év múlva, függetlenül az akkor működő állami rendszertől. Ha valaki negyven éven keresztül havonta 20 ezer forintot hosszú távú megtakarítási számlára helyez el, egyszázalékos reálhozamot feltételezve 11,7 millió forintot gyűjt össze a futamidő végére. Ez az összeg körülbelül havi 100-150 ezer forintos járulékot jelenthet. Minél magasabb a rendszeresen megtakarított összeg, és minél hosszabb a futamidő, annál magasabb lesz a járulék.

Mostanában több bank is kínál olyan terméket, amely a „sok kicsi sokra megy" elvre alapul, a biztosítótársaságok pedig a befektetéssel társított unit-linked termékeknél a hűség honorálásával (bónuszprogramok) igyekeznek maradásra bírni az ügyfeleket. Minél korábban kezd valaki félretenni a nyugdíjasévekre, annál kisebb összegről kell lemondania aktív éveiben, és annál valószínűbb, hogy az előforduló rosszabb hozamok is kompenzálhatók a futamidő során. (Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.)

Adóoptimalizáló számlák

Az adómegtakarítást is ígérő számlák közül, úgy látszik, a pénzszámlából és a befektetéseket nyilvántartó értékpapírszámlából álló nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), valamint a tartós befektetési számla (TBSZ) a legkevésbé ismertek.

■ A NYESZ esetében az előtakarékoskodó maga alakíthatja a befektetés mögött álló értékpapír-portfóliót, és bármikor adhatja-veheti a papírokat (szemben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal), a megtakarítás azonban nem köthető le betétben. Sokak számára ez az előny talán hátrány. Aki otthonosan mozog a befektetési piacon, kifejezetten magas hozamot érhet el, ám ehhez rendszeresen foglalkoznia kell a befektetéssel. A bankok és brókerházak azonban a kevésbé járatosakra is gondoltak, és különböző futamidőre és kockázatviselési hajlandóságra szabott speciális ajánlatokat is kínálnak. A megtakarítás örökölhető, de a nyugdíjba menetel időpontjáig holt tőke. A törvény ugyan lehetővé teszi három év után a betétfeltörést, de drágán: a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés után személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, valamint kamat- és árfolyamadót kell fizetni. Ráadásul az igénybe vett adótámogatás 120 százaléka is visszajár az államnak (az adott évben befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető). A törvényben előírt minimális nyitó összeg jelenleg 5000 forint, és jogszabály határozza meg a számlavezetés díját is. A kapcsolódó tranzakciós díjak azonban bankonként eltérők. Van, ahol a normál értékpapírszámlákéival egyeznek meg, máshol viszont kedvezményesen lehet a portfóliót módosítani.

■ A TBSZ a kamatadó megspórolásával kecsegtet már a megtakarítás hatodik évétől. A bankbetétet kedvelő befektetőknek és az óvatosabb értékpapír-konstrukciókat keresőknek is ajánlott megoldás. A minimálisan 25 ezer forint kezdő befizetéssel kétféle számla nyitható: a befektetés történhet bankbetétbe vagy értékpapírokba, de a két számla között nincs átjárás, és egy évben egy pénzintézetnél csak egy-egy számla nyitható. Adott év decemberének utolsó napjáig lehet gyarapítani a számlát, a felhalmozási időszakot követően az összegyűlt összeg a következő 3-5 évben a hozammal gyarapszik. Aki idén nyit TBSZ-t, az 2014-ben, illetve 2016-ban érvényesítheti az adókedvezményt: három év után a teljes vagy részösszeg kifizetésekor 50 százalékos kamatadó-kedvezmény jár, öt év elteltével pedig adómentesen felvehető a megtakarítás.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo